Webshop jogi tévhitek 4. rész: hírlevél küldés + szerzői jog
OrmosNet, 2017.10.30.
Sorozatunkban a leggyakoribb webshop jogi tévhiteket mutatjuk be, cáfolatainkkal együtt. Most a hírlevelekkel és a szerzői joggal kapcsolatos tévhitekre kerül sor, például arra, hogy hogyan (nem) szabad adatbázist építeni és mire kell figyelnem a nyereményjátékok és a hírlevél küldés és jogszabályok Bermuda-háromszögében, ahol sok webshop hajója elsüllyedt már... Tévhit #1 : a webshopomban történő vásárlás feltételéül kiköthetem azt, hogy a vevő iratkozzon fel a hírlevelemre...
A személy adatok kezeléséhez a vásárlónak kifejezett módon kell hozzájárulnia, a hozzájárulás érvényességének pedig egyik legfontosabb feltétele a vásárló akaratának önkéntessége, amely azonban csak akkor valósul meg, ha tényleges választási lehetőség áll a rendelkezésére.
Az önkéntesség akkor biztosított, ha a regisztrációs felületen megtalálható egy külön jelölőnégyzet, amit a vásárló saját maga kipipálhat és nincs előre kipipálva a vásárló helyett. Külön kell tehát a vásárló hozzájárulását kérni a regisztrációhoz (általában regisztrálok gomb) és külön az elektronikus hirdetésküldéshez (pl. kérek hírlevelet és előtte vagy mögötte jelölőnégyzet). Az adatkezelési célok különbözősége miatt szükséges a hozzájárulások külön – külön történő bekérése, ezért nem tekinthető hírlevél küldéshez történő hozzájárulásnak, ha valaki csupán regisztrált egy weboldalra. A vásárlónak kifejezetten akarnia kell feliratkozni egy hírlevélre. Mindehhez természetesen szükséges, hogy a feliratkozással kapcsolatos tudnivalókról (pl. leiratkozás stb.) megfelelő (adatkezelési) tájékoztatást kapjon, hiszen csak ezt követően lehet azt jogszerűnek tekinteni. Tévhit #2: postai DM levélhez is kell előzetes hozzájárulásA postai úton küldött DM levelet a jogszabály címzett reklámküldeményként definiálja. A címzett reklámküldemény kizárólag hirdetést, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmazó - egyszerre legalább 500 címzett részére feladott, a címzett neve, címe, és az üzenet jellegét nem módosító adat kivételével azonos tartalmú - postai küldemény.
Ilyen címzett reklámküldemény természetes személy részére a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhető, de a kiküldőnek biztosítania kell, hogy a reklám címzettje a reklám küldését bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa. Megtiltás esetén az érintett személy részére reklám közvetlen üzletszerzés útján a továbbiakban nem küldhető. Tévhit #3: leiratkozást csak elektronikusan fogadhatok elAz elektronikus hirdetés küldéséhez való hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható.
A visszavonó nyilatkozat megtételére, illetve az elektronikus hirdetés küldésének megtiltására mind postai úton, mind pedig elektronikus levél - vagy a hírlevélben megtalálható link - útján lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy a nyilatkozatot tevő személy egyértelműen azonosítható legyen. Nem mondhatja tehát egy szolgáltató, hogy csak az emailben elküldött leiratkozási kérelmet fogadja el és ilyen alapon nem utasíthatja el a nyilatkozó által postai úton megküldött leiratkozást. Leiratkozás esetén a nyilatkozó személy nevét és minden egyéb személyes adatát a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére elektronikus hirdetés a továbbiakban nem közölhető. A hozzájárulás visszavonására biztosított e-mail címről és postai levelezési címről az elektronikus hirdetésben egyértelműen és szembetűnően tájékoztatni kell a címzetteket. Tévhit #4: a leiratkozókról lehet egy ún. Robinson-listámFontos: a leiratkozókról nem vezethetek listát (azaz személyes adataikat nem kezelhetem), azokat azonnal törölnöm kell az ilyen célú nyilvántartásaimból.
Tévhit #5: elég csak a feliratkozás szabályosságára figyelnemA feliratkozás szabályszerűségének biztosításával még nem ért véget a webshop munkája, ugyanis a nála hozzájáruló nyilatkozatot tevő (feliratkozó) személyek személyes adatairól, kötelezően a nevükről és elektronikus elérhetőségükről köteles nyilvántartást kell vezetnie. Ebben a nyilvántartásban nem csak a hozzájárulás tényét, hanem a hozzájárulás megtételének időpontját is rögzíteni kell. A nyilvántartásban rögzített személyes adat csak a hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően, vagyis abból a célból kezelhető, amihez az érintett hozzájárult (pl. hírlevél küldés részére vagy regisztráció) - annak visszavonásáig kezelhető, és harmadik fél számára kizárólag az érintett személy előzetes hozzájárulásával adható át.
Az adatekezelést pedig a NAIH adatvédelmi nyilvántartásába is be kell jelenteni. Tévhit #6: Spam (kéretlen elektronikus hirdetés) csak email lehetElektronikus hirdetésnek minősül az elektronikus direkt marketing eszközök igénybevételével (elektronikus levél, SMS, MMS, fax, azonnali üzenetküldő, közösségi oldalak üzenő szolgáltatása stb.) eljuttatott hirdetést tartalmazó üzenetek.
Tévhit #7: Cégek is fordulhatnak a Nemzeti Hírközlési és Médiahatósághoz spames jogsértés eseténAttól függ, hogy a „céges” cím egy nem természetes személy (cég, egyesület, intézmény stb.) központi, kapcsolattartás céljából nyilvános helyen (cégnyilvántartásban, weboldalon stb.) feltüntetett elérhetősége-e.
Ha igen, akkor a nem természetes személyek nem kérhetik a Hatóság eljárását, mivel számukra a hirdetések küldése előzetes és egyértelmű hozzájárulás hiányában is megengedett. Más a helyzet egy olyan „céges” elérhetőség esetén, amely nem cég stb. központi, kapcsolattartásra szolgáló e-mail címe, hanem az adott cég stb. valamely alkalmazottjának elérhetősége (pl. vezeteknev.keresztnev@cegnev.hu formátumú). A természetes személyek ugyanis személyes adataik jogellenes kezelésének gyanúja esetén az NMHH mellett fordulhatnak még a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz vagy bíróságtól kérhetik a jogsértő jogsértéstől való eltiltást, illetve a jogsértő kártérítésre kötelezését. Tévhit #8: Az "ajánlja barátjának", "hívja meg barátját", "küldjön meghívót" módszerek használata nem jogsértésAz ilyen funkció használatával továbbított elektronikus levelek - tartalmuk szerint - az adott honlap népszerűsítésére, ismertségének növelésére irányulnak annak érdekében, hogy a honlap üzemeltetője által a honlapon eladásra kínált termékek értékesítését, szolgáltatások igénybevételét előmozdítsák. Ezen tények alapján az ilyen elektronikus üzenetek a hatályos jogszabályok értelmében gazdasági reklámnak minősülnek.
Elektronikus hirdetésnek is minősülnek azon egyszerű okból, hogy elküldésükre elektronikus levélben, vagyis információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján kerül sor. Éppen ezért az e funkciók használatával továbbított elektronikus levelek természetes személyek részére történő elküldéséhez is a természetes személy címzettek előzetes, egyértelmű és kifejezett hozzájárulása szükséges, és az e funkciókat használó személyek – vagyis akik meghívják az ismerőseiket - jogszerűen nem is adhatják meg egy másik személy elérhetőségét a címzett nevében. Ez adatvédelmi szempontból is jogsértő gyakorlat, mivel a NAIH állásfoglalása alapján - a személyes adatnak minősülő - e-mail cím kezeléséhez senki nem járulhat hozzá más nevében, márpedig e funkciókat működtető honlap adatot kezel, mégpedig az ezen funkciók segítségével küldött elektronikus levelek címzetteinek adatát, elektronikus levelezési címét. Tévhit #9: Nyereményjátékba történő regisztrálás nem jelenthet egyben hozzájárulást a személyes adatok DM célú felhasználásához.Ha az adatkezelés egésze lényegében direkt marketing célú adatkezelés érdekében történik, úgy elfogadható az a gyakorlat, hogy az érintettet a regisztrációra valamilyen játék, szolgáltatás nyújtásával ösztönzik, ami mellett nem kell külön hozzájárulás a direkt marketing célú üzenetek fogadásához.
Az adatok megadására ez esetben elsősorban valamilyen szolgáltatás igénybevétele, játékban való részvétel érdekében kerül sor, mely szolgáltatás igénybevétele, játékban való részvétel egyúttal a DM üzenetek fogadásához való hozzájárulást is magába foglalja. Ez a módszer regisztrációt ösztönző megoldás, mely nem kifogásolható akkor, ha az adatkezelés fő célja direkt marketing tevékenység, és az adatkezelés körülményeiről egyértelmű és megfelelő előzetes tájékoztatást kapnak az érintettek. Tévhit #10 : a Facebookra/Instagrammra kitett képeket szabadon lementhetem és beépíthetem a saját oldalamba...Sok szerzői jogsértéses ügyben védekezett azzal a jogsértő, hogy az általa illegálisan közzétett képek kint voltak a Facebookon és ezzel azok szabad prédává váltak. Sajnos ez nem így van: a közösségi oldalakra feltett képek esetében a szerző csak arra adott engedélyt, hogy az adott közösségi oldal felületein maradva, annak felhasználói egymás között megosszák azokat. Egyes közösségi oldalak esetén még az is rendben van, ha a képet tartalmazó poszt vagy maga a kép/video mellett van a beágyazást lehetővé tevő kód. Ennek a kódnak a segítségével megjelentethetem a posztot vagy a képet a saját weboldalamon is, de ezt csak a beágyazó kód segítségével tehetem meg.
Tévhit #11 : a szövegíróval, a fotóssal és a grafikussal nem kell szerződni, elég ha csak átadja nekem a műveit...Az egyik fontos elem egy webshop webhelyének szerzői jogi elemzésekor az, hogy milyen szerződések alapján jött létre maga a webhely. Ilyenkor az alábbiakat szoktuk vizsgálni:
Tanácsunk: a webhelyünkre felkerülő grafikák, szövegek és fotók szerzőitől minimum egy korlátlan, visszavonhatatlan és a további átruházásokat/allicenceket lehetővé tevő nyilatkozatot kell beszereznünk. Tévhit #12: ha a weboldalamra kiírom valahol, hogy minden lopott szövegemért 50.000,- Ft+ÁFA-t számlázok, akkor azt utána jogosan követelhetem...Érdekes módon ezt a tévhitet még számos ügyvédkolléga is osztja, ugyanis még néha az ő weboldalaikon is találhatóak ilyen tartalmú nyilatkozatok. A szomorú helyzet az, hogy anélkül, hogy valakivel (pl. a jogsértővel) szerződést kötnék, nem tudom a fenti 50.000,- Ft+ÁFA-t behajtani. Az egyedüli lehetőség a kifizetés jogcímée még a jogsértő önkéntes fizetési hajlandósága esetén is csak a kártérítés.
* * * A webshop adatvédelmi és szerzői jog területén érdekes módon mindkét irányban vannak tévhitek, azaz nem csak abban tévednek sokan, hogy amit csinálnak, azt szabad (közben pedig nem), hanem abban az irányban is, hogy vannak olyan tilalomfák, melyek igaziból nem is léteznek... Amennyiben kételyeid vannak ezeken a területeken, kérj konzultációs időpontot és beszéljük át konkrét problémáitokat és keressünk együtt rájuk megoldást!
Ha informatívnak és/vagy hasznosnak találtad bejegyzésünket, adj nekünk egy like-ot itt! Kapcsolódó cikkek |
A Webshop Jogi Tévhitek sorozat: harc+küldetésKözel tizenöt éves e-kereskedelmi jogi praxisunk során gyakran találkoztunk tévhitekkel. Ezek olyan, széles körben elterjedt, webshop jogi állásfoglalások voltak, amelyek gyakran teljes ellentétben voltak/vannak a vonatkozó jogszabállyal. A tévhitek aztán szépen szájról-szájra vagy számítógépről számítógépre terjednek, közben a kommunikációs lánc humanoid szereplői néha hozzá is tesznek, néha elvesznek belőlük valamit. A tévhitek pedig fogyasztóvédelmi, vagy más hatósági eljárásokat és gyakran bírságokat eredményezhetnek.
Ezért fontos a tévhitek elleni fáradhatatlan küzdelem, melyben kérjük mindenki közreműködését, osszátok meg ezt a cikket minél többen:) 
Kérd ajánlatunkat most!E-kereskedelem jogaAz elektronikus kereskedelem joga relatíve új jogág. Azonban még ezen a jogágon belül is számos részterületen adunk tanácsot ügyfeleinknek:
Ha elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos kérdésed van, itt tudsz velünk kapcsolatba lépni: Tel.: +36 70 2212149 (minden nap 07.00-től 22.00-ig) vagy töltsd ki ezt a kis űrlapot és haladéktalanul válaszolunk: |
|
|