Internetjogi Évértékelő 2018
OrmosNet 2018.12.27.
Minden év végén összefoglaljuk az év legfontosabb internetjogi tanulságait és kicsit bővebben elemezzük is azokat. Idén sem tettünk másképpen... Az idei év is bővelkedett internetjogi fordulatokban: az informatikai szerződések területén számos meghatározó bírósági ítélet született kis hazánkban, így könnyebb lett az internetjoggal foglalkozó ügyvédek élete. Szinte minden hétre jutott egy Facebook-botrány és újra akítvak lettek a szoftvergyártók az illegális szoftverhasználat területén. Pár nappal ezelőtt jött ki két fontos kormányrendelet az online szolgáltatások elektronikus információbiztonságának felügyeletéről és a biztonsági eseményekkel kapcsolatos eljárásrendről és az eseményközpontokról, a sérülékenységvizsgálat szabályairól. Mindeközben teljesen elfelejtettük az Ubert és azt is, hogy valaha a tv-ben is lehetett látni online szerencsejáték reklámokat... Aztán persze GDPR: az már szinte biztos, hogy 2018 a GDPR, az új uniós adatvédelmi rendelet éveként fog bevonulni az internetjog történetébe, azonban közkívánatra nem ez a téma került be az idei évértekelőbe. A GDPR-ral kapcsolatos álláspontunk egyébként a GDPR "születésnapja" után pár nappal megjelent 2018. június 6-i keltezésű HVG-ben volt olvasható. Most csak két fő témát emeltünk ki a 2018-as év internetjogi fejleményeiből: 1. Idén sokszor lett vezető hír a Facebook botrányaiból és megdöbbentő, hogy szinte minden adatunk eladó és/vagy lopható. Mindez történik a GDPR hatályba lépésének évében... 2. Megélénkültek a szoftvergyártók: egyre gyakrabban kapnak fenyegető levelet a céges felhasználók. Mit tesznek és mit tehetnek a büntetőüggyel és/vagy kártérítés fizetési kötelezettséggel fenyegetett cégek? 1. 2018 - a Facebook adatlopási botrányok éveAmikor most az évértekelő cikkhez kilistáztuk a 2018-as év Facebook-botrányait, még minket is meglepett a botrányok magas száma. Pedig a 2018-as év milyen szépen indult Facebookéknál. Zuckerberg úr újévi fogadalma az volt, hogy idén már nem a Szílicium-völgyi buborék elhagyása a célja és nem traktort akar vezetni, hanem az a szent fogadalma, hogy gatyába rázza a Facebookot és így ne fordulhasson elő még egyszer az, hogy csúnya, gonosz orosz trollok a mélybe rántják Hillary Clintont. Aztán nem kellett sokat várni az első botrányra. Az áttekinthetőség kedvéért havi bontásban mutatjuk be 2018 nagy Facebook botrányait:
2018. március: véreskezű Facebook? A myanmari vérengzésekben jelentős szerepe lehetett annak, hogy nagyon hamar tudtak az álhírek terjedni a közösségi oldal felületén és a Facebook nem tette meg időben azokat a lépéseket, amelyek ilyenkor joggal elvárhatóak lennének. Azóta persze több tucat fiókot töröltek és a Facebook szabályzatba is bekerült az a kitétel, hogy az erőszakot eredményező álhíreket minden további nélkül törlik. Sri Lankában és Pápua-Új-Guineában is felmerült hasonló probléma és a hatóságok több esetben arra kötelezték az internetszolgáltatókat és a mobil-szolgáltatókat, hogy blokkolják a Facebookot és a WhatsAppot. 2018. március: a Cambridge Analytica botrány Kirobban a Cambridge Analytica botrány. 87 millió amerikai állampolgár adata került -tudtuk nélkül- a Cambridge Analytica kezébe és ők fel is használták azokat az amerikai elnökválasztási kampányban. A Clinton mögött felsorakozó liberális elitnek meg is volt a magyarázat a 2016-os buktára: biztos a Cambridge Analytica (és közvetve a Facebook) miatt ment el a választás. Persze, aki kicsit is kapcsolatban volt a Facebookkal külső partnerként az nagyon jól tudta, hogy szinte bárki hozzáférhetett ezekhez az adatokhoz, aki API-val vagy más módon összekapcsolhatta a rendszerét a Facebookéval. Így talán azok a cégek is, akik a Clinton-kampány online ágáért voltak felelősek. A botrány utóélete: a Kongresszus, az FTC (Federal Trade Commision) és nemzetközi bíróságok előtt is több eljárás van folyamatban a Facebook ellen. Az angol ICO (Adatvédelmi Biztos Hivatala) kb.250 millió forintra meg is bírságolta a közösségi oldalt az angol adatvédelmi törvény megszegéséért a Cambridge Analytica után indított eljárásában. 2018. április: Zuckerberg úr kongresszusi meghallgatása A botrányok után rövidesen sor került Mark Zuckerberg kongresszusi meghallgatására. Sajnos, itt az idő jelentős része alapkérdések tisztázásával ment el: a képviselők azt hitték, hogy informatikai továbbképzésen vesznek részt és Zuckerberg úr pedig türelmesen válaszolgatott az IT-s alapkérdésekre is. Néhány képviselő arra is rákérdezett, hogy a jobboldali vélemények miért vannak elnyomva a Facebookon... 2018. június: mobilkészülékgyártóknak (is) szivárogtat adatokat a Facebook
A New York Times első nagy leleplező cikkében fedte fel azt a kiterjedt együttműködést, mely a közel 60 mobilkészülékgyártó és a Facebook között jött létre. A lényeg: a FB-felhasználók hozzájárulása nélkül a mobilgyártók már 2007 óta óriási mennyiségű adatot halmoztak fel, sok esetben a saját szervereiken. 2018. július: beszakadnak a Facebook részvények A Cambridge Analytica botrány után jelentősen esett a Facebook-részvények árfolyama és jelentős késéssel zárkózott vissza a korábbi szintre. Aztán jött az igazi mélyrepülés: a második negyédévi pénzügyi jelentés azt jósolta, hogy 2019 végéig a tervezettnél alacsonyabb bevételre kell számítani. A negatív trend a mai napig kitart. 2018. augusztus: a Facebook letörli Alex Jones Facebook-oldalait A híres összeesküvés elmélet hívő, Alex Jones (Infowars.com) mind a négy Facebook oldalát letörölte a Facebook idén augusztusban. Bár a politikai spektrum egyik oldalán nagy öröm fogadta ezt a hírt, a jobboldalon megerősítette azt a tábort, amelyik azt vallja, hogy a nagy tech cégek (Google, Facebook, Apple) a liberális elit támogatói. 2018. augusztus: akasztják a hóhért A New York Times ismét jelentős terjedelemben foglalkozik egy elég "ciki" témával: a Facebook saját dolgozói azt állítják egy belső memóban, hogy rendkívül intoleráns a hangulat a cégnél. Ha valaki nem követi a Facebook balra hajló irányvonalát, akkor csapatosan támadják le a nézeteivel ellentétes álláspontot képviselő kollégái. 2018. szeptember: az Instagram alapítói kilépnek a cégtől. "Ha kilépsz egy cégből, általában nem azért teszed, mert minden szuper." Ezekkel a szavakkal búcsúzott Kevin Systrom és Mike Krieger az Instagram két korábbi vezetője és alapítója az Instagramtól. A távozásuk mögött állítólag az áll, hogy rossz szemmel nézték a Facebook egyre növekvő befolyását. Az Instagram alapítói is hasonló sorsra jutottak tehát, mint a WhatsApp és az Oculus alapítói... 2018. szeptember: mega hackelési botrány Közel 30 millió Facebook felhasználó fiókját törték fel hackerek és a Facebook bejelentkezések használatával külső appokhoz is hozzá tudtak férni. A Facebook az FBI-hoz fordult az elkövetők kilétének megállapítása érdekében. 2018. október: felturbózott videó nézettségi adatok Etikai és talán jogi szempontból is az egyik legnagyobb horderejű botrány lényege az volt, hogy a Facebook a platformján megjelenő Facebook-videók nézettségi adatait jelentősen eltúlozta, becsapva ezzel a hirdetőket és a videók kiadóit. Ha ez a tevékenység szándékos/tudatos volt, akkor egyértelműen bűncselekmény történt. A becsapott cégek által indított perek híre idén októberben robbant be és a jogsértő gyakorlatot 2016-ban folytatta a cég. 2018. november: kínos ítélet a Facebook ellen Berlinben Egy magyar származású Facebook-felhasználó a berlini bíróságon támadta meg a Facebookot. Az történt ugyanis, hogy a Facebook harminc napra felfüggesztette a panaszos fiókját és kitörölte egy kommentjét, melyben védelmébe vett egy német nőt, akit "lenácik..áztak". A berlini bíróság ideiglenes intézkedéssel arra kötelezte a Facebookot, hogy állítsa vissza a panaszos teljes körű fiókjogosultságait és a kommentjét is tegye vissza ez eredeti helyére. A Facebook ezt nem tette meg, így a berlini bíróság most 10.000 euro pénzbírság megfizetésére ítélte, melyet ha nem fizet meg, akkor a menedzsment egy tagját 10 napi elzárással büntetik. "Ez precedensértékű ítélet, az első ilyen Németországban" – nyilatkozta a német Presseportalnak Joachim Steinhöfel ügyvéd. "Végre van valami kézzelfogható a felhasználók kezében egy konszern átláthatatlan üzelmeivel szemben, amely úgy bánik a saját felelősségével, mintha használt kerékpárokkal kereskedne. Ez az eljárás fontos jogot korlátoz: a Facebook- vagy Twitter-szolgáltatók jogát arra, hogy szerződésszerűen és jogszerűen eljáró felhasználók hozzászólásait törölhesse, vagy ezen az alapon a felhasználói fiókokat zárolja." 2018. november: bizonyítékok eltüntetése és többrendbeli Sorosozás Sheryl Sandberg, a Facebook COO-ja először jelent meg negatív hangvételű cikkekben, ráadásul két főbűnt is elkövetett: a) megpróbálta az orosz szálat elrejteni az amerikai választási kampánnyal foglalkozó belső Facebook vizsgálat során, b) felbérelte a Definers Public Affairs PR-céget, hogy a Facebook-ellenes akciók mögött megbúvó csoportokat Soros Györgyhöz tudja kötni. 2018. december: közel 7 millió felhasználó fotóiból lett szabad préda A Facebook fotók API-jában található hiba miatt kb. 1500 külső app tulajdonosai fértek hozzá két héten keresztül a Facebook felhasználók fotóihoz. Ismét azok a felhasználók voltak csak érintve, akik Facebook-bejelentkezést használnak más alkalmazásokhoz. A hiba kiderülése után a Facebook még két hónapot várt, hogy közölje a nyilvánossággal és a felhasználókkal a hírt. A GDPR hatálya alá tartozó felhasználók esetében a közléseket 72 órán belül kellett volna megtennie a Facebooknak... 2018. december: Amazon, Microsoft, Netflix és Spotify - nyakig a Messenger üzeneteinkben Amikor azt hittük, hogy idén már nem lesz több Facebook-botrány, berobbant még egy. Kiderült, hogy közel 150 céggel osztja meg a Facebook a Messenger üzeneteink tartalmát, anélkül, hogy jóváhagynánk azt. Az Amazon, a Microsoft, a Netflix és a Spotify is érintett az ügyben. 2. Céges szoftverkalózok?A 2018-as év egyik érdekes fejleménye volt, hogy számos cég keresett meg minket azzal, hogy többnyire külföldi szervezetek és más esetekben szoftvercégek jelentős összegeket követeltek tőlük illegális szoftverfelhasználás miatt. Jelenleg úgy látjuk, hogy legalább három-négy helyről érkeznek ezek a levelek és szinte mindegyikben két követelést fogalmaznak meg a büntetőeljárással is fenyegetőzések mellett: 1. A címzettnek meg kell fizetnie az illegálisan használt szoftverek listaárán alapuló kártérítési összeget (és le kell törölnie az illegálisan feltelepített szoftverpéldányokat). 2. Meg kell vásárolnia azoknak a szoftvereknek a licencét, amelyeket tovább akar használni az illegális pédányok letörlése után. 
A bilincs illusztráció, nem a kártérítést követelő levél tartozéka.
A fenti követelések különben teljesen rendben vannak, ezek alapjai a magyar jogban is megtalálhatóak. Azonban ezeknek az illegális szoftverfelhasználással vádoló levelekre épülő kampányoknak nem biztos, hogy minden eleme jogszerű. Anélkül, hogy most lelőnénk a poént, a legfontosabb tanulságot már most le tudjuk vonni Olvasóinknak: a nagyobb baj megelőzése érdekében semmiképpen ne válaszoljanak az ilyen levelekre mielőtt nem konzultáltak szoftverjogásszal, például a mi szakértőinkkel. Folyamatosan rendelkezésre állunk, akár rövid és költséghatékony telefonos konzultáció keretében is. Igérjük, hogy vigyázó szemünket 2019 internetjogi eseményein is rajta tartjuk majd és jövőre is beszámolunk a legfontosabb internetjogi eseményekről. Boldog Új Évet kívánunk minden kedves Olvasónknak! Ha informatívnak és/vagy hasznosnak találta az Internetjogi Évértékelőnket, nyomjon bátran egy like-ot vagy LinkedIn megosztást itt!
|
OrmosNet - az internet ügyvédek
Már 2000 óta foglalkozunk internetjoggal, adatvédelemmel és számos kapcsolódó területtel. Szolgáltatásaink: Adatvédelmi audit GDPR Konzultáció Informatikai szerződések Szoftverjog Internetjogi konzultáció További részletek rólunk»»» 
Jogászként is érdekel az internet/IT világa?
Frissen végzett jogászokat keresünk ügyvédjelölti munkakörbe. Kiemelkedő fizetés. Szuper ügyfelek és jó csapattagok várnak Rád. Add meg elérhetőségeidet és rövidesen jelentkezünk! |