1 | 2
Internetjogi Évértékelő 2017
OrmosNet 2017.12.27.
Minden év végén összefoglaljuk az év legfontosabb internetjogi tanulságait és kicsit bővebben elemezzük is azokat. Idén sem tettünk másképpen... Három olyan nagy internetjogi jelenségről írunk majd, melyek nemcsak 2017-re hatnak ki, hanem jelentősen meghatározhatják a következő éveket, évtizedeket, sőt, talán az emberiség egész jövőjét is:
1. Egy robotnak is lehetnek részvényei?A robotok korának hajnalán
2017-re a mesterséges intelligenciával irányított robotok már nemcsak a gyárakban jelentenek konkurenciát az embereknek, hanem az ügyfélszolgálatokon, a kórházakban, az újságszerkesztőségekben és a taxik, kamionok volánjánál is. Gyakorlatilag bármilyen munkát el tudnak helyettünk végezni nemsokára a robotok, még a robotok gyártását és tervezését is rájuk lehet majd bízni és akkor az emberiség fejlődésének csúcspontján -néhány kivételt leszámítva- minden ember munkanélküli lesz. A robotok és a mesterséges intelligencia térnyerése pedig azt fogja eredményezni, hogy azok a rendkívül fejlett számítástechnikai eszközök, amelyek mesterséges intelligencia segítségével önálló döntéseket hoznak, már nem csupán egy eszköznek fognak minősülni, hanem elektronikus személynek, azaz jogokkal bíró entitásnak. EU Parlament határozata: a robot is ember (pardon, elektronikus személy) Ha majd pár évtized múlva visszanézünk a tizes évekre, akkor talán a legnagyobb jelentőséggel bíró évnek 2017-et fogják megjelölni a jogtudományban. 2017. február 16-án jött ki az Európai Parlamentnek ("EP") az a határozata, ami több más érdekes szabály között az elektronikus személyeknek (robotoknak) jogalanyiságot, azaz tulajdonjogot és akár szerzői jogokat szeretne biztosítani, sőt, azt is lehetővé kell tenni a brüsszeli kollégák szerint, hogy a robotok kereskedhessenek, részvényeket adhassanak-vehessenek és számos más joggal is bírhassanak majd. Például azt is megválaszthatják majd talán, hogy melyik embernek vagy másik elektronikus személynek nyújtanak szolgáltatást vagy éppen melyiktől tagadják meg azt. Érdekes módon a robotok emberi jogalanyisággal való felruházására vonatkozó javaslatot igyekezett nagyon elrejteni az EP. A robotok (mesterséges intelligencia) által okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályok közé lett bepréselve ez a "kis jogi apróság". Ennek a szerénykedésnek az oka az lehet, hogy az EP határozat alapjául szolgáló EP bizottsági jelentésben még nagyon nyíltan hirdették meg az elektronikus személyek jogalanyiságát és emiatt kaptak is hideget-meleget a jogász szakma jelentős képviselőitől. Sőt, még az EP megbízásából készült szakértői tanulmány is megalapozatlannak és a cél elérésére alkalmatlannak nevezte az elektronikus személyek jogi koncepcióját.
Álláspontunk Ha az EU következetesen végig viszi azt a kezdeményezést, miszerint a robotoknak is lehet majd tulajdona és pénzeszközöket is felhalmozhatnak majd, az beláthatatlan következményekkel fog járni. Meg fog jelenni egy új érdekeltségi rendszer, hiszen a mesterséges intelligencia képes lesz különbséget tenni a saját (pénzügyi) érdekei és az emberek pénzügyi érdekei között. Ezzel olyan pénzügyi/jogi földindulás kezdődne meg, amelyre eddig még nem volt példa az emberiség történetében. Az eddigi jogrendszerekben ugyanis csak az ember lehetett jogalany. Ez alól csak látszatkivételt jelentett az egyes társasági jogi konstrukciókban megjelenő intézmény, például a korlátolt felelősségű társaság, a kft. jogi személyiséggel való felruházása. A kft. végső soron emberi tulajdonosok tulajdonegyesítő eszköze, melyet emberek, a vezető tisztségviselők irányítanak. Itt a kis szerkesztőségben csak remélni tudjuk, hogy a robotika területe nem válik Brüsszel jogi ámokfutásának egy újabb területévé, viszont azt megígérjük, hogy folyamatosan beszámolunk a robotjog legfrisebb fejleményeiről itt az oldalunkon. Iratkozzon fel hírlevelünkre, ha érdekesnek tartja a témát»»» 2. Beléptünk az Adatkorba2017 a GDPR-re, az új adatvédelmi rendeletre való felkészülés első éve volt. Soha nem végeztünk ennyi adatvédelmi auditot, mint idén és soha ennyien nem emlegették az adatvédelmet. Sokan kérdezték idén tőlünk a jövőre bevezetésre kerülő GDPR-rezsim kapcsán, hogy miért ez a nagy szigorúság az EU részéről a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályozásban, hiszen úgyis betarthatatlan a sok-sok szabály és egyáltalán, mi az értelme ennek az egésznek?
Erre a kérdésre vissza szoktam kérdezni, hogy a rövid vagy a hosszú választ akarja-e a kérdező hallani. Mivel mindenki a rövid választ választotta, ezért a hosszú választ itt és most osztjuk meg az Internetjogi Évértékelőben. Az adat sokkal több, mint az új olaj Több GDPR-előadásban hallottam már azt a megállapítást, hogy a személyes adat az új olaj. Ennél azonban jóval többről van szó. Az adat ugyanis nem korlátos erőforrásként viselkedik az erőforrás elosztási rendszerekben. Ugyanaz az egységi adatmennyiség nagyobb információ- és gazdasági értékekkel bír annak a szereplőnek a kezében, akinek sok adata van, mint annak a kezében, akinek kevés adata van. 
Nemcsak ebben az értelemben több, mint egy egyszerű erőforrás a személyes adat, hiszen a most kiépülő új társadalmi rendszer, az Adatkor alapegységét is ez képezi.
Mivel irodánk nincs túl messze a Marx tértől (Nyugati tér), így engedtessék meg némi nosztalgia az 1989 előtt meghatározó társadalomtudományi alapvetés iránt: minden társadalmi rendszernek meg volt az "alapépítőköve", vagyis az az erőforrása, mely meghatározta a társadalmi viszonyokat és egyúttal az uralkodás alapját is biztosította az elitnek. Az ókorban, a rabszolgatartó társadalmakban ez a rabszolga volt, a feudalizmusban a föld, a kapitalizmusban a pénz(tőke). Most azonban egy olyan forradalmi időszakban élünk, amikor egy új meghatározó erőforrásra, az adatokra épülő új társadalmi rendszer épül ki. Személyes adatok nélkül nem tudnak a robotok sem működni majd és a mesterséges intellegencia is csak akkor tud igazán kibontakozni, ha hozzá tud majd férni ahhoz a mérhetetlenül sok személyes adathoz, ami pár amazonasi bennszülött kivételével minden Földlakóról képződik folyamatosan a különböző IT-rendszerekben. Az Európai Unió megkésve bár, de erre a történelmi felismerésre reagált, a maga bürokratikus módján, a probléma lényegét igazából nem kezelő megoldással: a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok teljes körű egységesítésével és a bírságok jelentős megemelésével. GDPR: az Unió állampolgárainak személyes adatai óriási értéket képviselnek A GDPR bevezetésének igazi mozgatórúgója nem az uniós cégek életének megnehezítése volt, hanem az EU-n kívüli (amerikai és kínai) cégek, intézmények megregulázása volt. Az volt a céljuk a GDPR-rel, hogy jelentős korlátok közé szorítsák az amerikai és a kínai cégeket. Azonban itt jóval többről van szó: a mesterséges intelligencia és a robotok tömeges alkalmazására és a hatalmas mennyiségű (személyes) adatra épülő új korszakban nemcsak az lesz fontos, hogy egy civilizáció szabályok közé tudja-e szorítani a saját állampolgárai személyes adatainak kezelését, hanem hogy kinél van az adat, sőt az, hogy kinél van több adat a másik civilizáció állampolgárairól. A brüsszeli bürokratáktól persze senki ne várja egy jelentős geopolitikai és civilizációs játszma megnyerését. Ugyanis ahelyett, hogy egy erős EU-s keresőszolgáltatást, közösségi oldalakat és saját, erős e-kereskedelmi piacteret hoznának létre, abban látják a megoldást, hogy adminisztratív gátat akarnak szabni a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple és az Alibaba szabad (adat)rablásának Európában. Ez a hadviselés nyelvére lefordítva kb. olyasmit jelentene, mintha Brüsszel úgy akarna háborút nyerni, hogy nem építene saját hadsereget azért, hogy legyőzze az idegen hadsereget vagy hogy legalább saját területét megvédje, hanem az Európán átvonuló idegen seregek mozgását akarná csak jogi korlátok közé szorítani, szigorú adminisztratív bírságokkal. A GDPR az átfogó stratégiai lépések bevezetése nélkül önmagában sajnos nagyon kontraproduktív lesz: a szigorú adatvédelmi szabályoktól eddig is sokat szenvedő EU-s cégek további lépéshátrányba kerülnek és még saját piacaikon is el fognak vérezni a jogi kiskapukat kegyetlenül kihasználó és kevésbé bírságolható amerikai és kínai cégekkel szemben. 3. Uber gáz: véget ért a kalandozások koraPár nappal ezelőtt, 2017. december 20-án jött ki az Európai Bíróság (ECJ) ítélete, melyben egyértelművé tette, hogy az Uber többé nem hivatkozhat arra, hogy ő "csak" egy információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó cég, így rá nem alkalmazhatóak a szigorú taxis jogszabályok.
Az ügy előzményei: miért fordult az Európai Bírósághoz egy barcelonai bíró? Az egyik barcelonai taxis szövetség annak a megállapítását kérte a barcelonai bíróságtól, hogy az Uber tisztességtelen piaci magatartást tanúsít és megtévesztő gyakorlatot alkalmaz működése során. A felperes taxis szövetség azt kifogásolta, hogy az Uber olyan taxisokkal dolgozik, akiknek nincs taxis engedélyük. A barcelonai bíróság csak akkor látta volna megállapíthatónak az Uber jogellenes magatartását, ha az Uber sofőröknek is minden körülmények között kötelező lenne a taxis engedély kiváltása. Ebben a kérdésben nem akart egyedül dönteni a barcelonai bíróság, hiszen az Uber érvelése nagyon hangzatos volt. Az Uber szerint ugyanis a szolgáltatások szabad áramlására és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó szabályok szerint kell megítélni az Uber helyzetet és a személyszállítással kapcsolatos jogszabályok nem vonatkoznak az Uberre. Micsoda meglepetés: az Uber sofőröknek ki kell váltaniuk a taxis engedélyt A barcelonai bíróság a fenti dilemma megoldását a Luxembourgban székelő Európai Bíróságra bízta, aki viszont a december 20-i ítéletében megállapította, hogy az Uber szolgáltatása személyszállítási szolgáltatás, azaz nem alkalmazható rá a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó általános szabály, sem a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó irányelv, sem az elektronikus kereskedelem irányelv. Ennek a megállapításnak az lesz a következménye, hogy az Uber az egész EU területén csak olyan sofőröket alkalmazhat, akik rendelkeznek az adott országban előírt személyszállítási (általában taxis) engedéllyel. Sőt, az Ubernek figyelembe kell vennie a saját szolgáltatására (diszpécserszolgáltatás) vonatkozó helyi jogszabályokat is. Érdekes módon a 2018. január 1-től alkalmazandó magyar jogszabály, a 176/2015. Korm. rendelet pont ezt az elvet tükrözi. A hazai szabályozás lehetővé teszi az utasoknak azt, hogy a taxit infokommunikációs eszközökön keresztül rendeljék meg, de az országosan érvényes követelményeknek is meg kell felelnie a taxisoknak is (pl: 10 évnél fiatalabb autó, légkondi) és a diszpécserszolgáltatónak (közlekedési hatósági engedély + vagyoni biztosíték) is. 
Uber gáz: véget ért a kalandozások kora
Az Uber európai jogi igazgatója nemrégiben azzal lepte meg egy konferencia közönségét, hogy elárulta, hogy az Uber alkalmazottainak 70%-a a szabályozási-jogi osztályon dolgozik. Az amerikai tulajdonú, de Európát az amszterdami leányvállalatával kiszolgáló cég ugyanis minden országban úgy kezdett, hogy a lehető legnagyobb mértékben figyelmen kívül hagyta a helyi jogszabályokat, majd a helyi adó- és közlekedési hatóság reakcióit figyelve igazított az adott országban alkalmazott működési modelljén. Ehhez kellett a sok jogász, akik a helyi sajátosságokat figyelembe véve "húzd meg, ereszd meg"-et játszottak az európai nemzeti hatóságokkal. Sok ország betiltotta az Uber működését, más országok hatóságai pedig belementek az Uber által kínált csatákba. Az Európai Bíróság 2017. december 20-i ítéletével lezárult egy korszak, az Uber kalandozásainak a kora. A cég Európában válaszút elé került: vagy maradéktalanul megfelel a helyi taxis szabályozásoknak vagy kivonul a kontinens adott országaiból. Egyes elemzők szerint a december 20-i EB ítélet az Uber amerikai piacaira is ki fog hatni, ugyanis az USA-ban is hasonló jogi érvek mögé bújt az amerikai startup. Az Európai Bíróság mostani ítéletének hatása a startup világra és a nagy büdös diszrupcióra Az elmúlt évek divatos kifejezése volt a 'diszruptív üzleti model". Akkor használtuk ezt a kifejezést, amikor a többnyire információtechnológiai újdonságon alapuló üzleti megoldás alapjaiban rengette meg egy-egy iparág alapjait, például az Uber a taxiszolgáltatásét. Azonban 2017 végétől már azzal kell számolnia a valamelyik technikai újdonság révén a keresletet a kínálattal közvetlenül összekapcsoló (ún. peer-to-peer) üzleti modellek kidolgozóinak és alkalmazóinak, hogy már nem hagyhatják figyelmen kívül a vonatkozó nemzeti és szektorspecifikus jogszabályokat. Az Európai Bíróság mostani ítélete egyértelművé tette, hogya startupok által nyújtott peer-to-peer szolgáltatások nem minősülnek online szolgáltatásnak (információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak) az általuk közvetített szolgáltatás (pl. személyfuvarozás) vonatkozásában, így az enyhébb szabályok alkalmazására nincs lehetőség az esetükben. Szakértőink szerint ez volt a három legfontosabb internetjogi fejlemény 2017-ben. Ha informatívnak és/vagy hasznosnak találta az Internetjogi Évértékelőnket, nyomjon bátran egy like-ot vagy LinkedIn megosztást itt!
1 | 2
A relatíve magasröptű fejtegetések után az Internetjogi Évértékelő második részében három praktikus óévi/újévi internetjogi tippet adunk kedves Olvasóinknak:
1. iPhone tulajdonosok, figyelem: hazánkban is be lehet perelni az Apple-t, ha szoftverfrissítés után lelassult a telefonunk? 2. Miért ne válaszoljon senki egyből a cégétől illegális szoftverhasználat kapcsán pénzt követelő levelekre, telefonokra? 3. 2018-ban szánjon időt a cége adatvédelmi "szennyesének" kimosására! |
OrmosNet - az internet ügyvédek
Már 2000 óta foglalkozunk internetjoggal, adatvédelemmel és számos kapcsolódó területtel. Szolgáltatásaink: adatvédelmi audit GDPR Start Konzultáció informatikai szerződések webshop ÁSZF internetjogi konzultáció További részletek rólunk»»» 
Jogászként is érdekel az internet/IT világa?
Frissen végzett jogászokat keresünk ügyvédjelölti munkakörbe. Kiemelkedő fizetés. Szuper ügyfelek és jó csapattagok várnak Rád. Add meg elérhetőségeidet és rövidesen jelentkezünk! |