GDPR: megússzák a kis- és középvállalkozások?
OrmosNet | 2018.05.26
Ma érkezett a hír: Vera Jourova, az Európai Bizottság Igazságügyi Biztosa a GDPR bevezetése alkalmával rendezett brüsszeli rendezvényen kijelentette, hogy álláspontja szerint az adatvédelmi hatóságok fő feladata a cégek tájékoztatása és nem lehetnek a hatóságok bírságoló gépezetek. A videón a beszéd legfontosabb mondatai hallhatóak, magyar felirattal: OrmosNet | 2018.05.25
Nagyon izgalmasra sikerült a GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet) hatályba lépése kis hazánkban. Az elmúlt pár hónapban nagyon sok cégnél lassabb vagy gyorsabb tempóban, de szépen haladtak a GDPR megfelelőségi projektek. Májusban még azok is elkezdtek foglalkozni ezzel a területtel, akik addig nem vágtak bele ebbe a szép feladatba. Tegnap már sok helyen világvége hangulat volt, hiszen május 24-e éjfélig kellett kihelyezni az új adatkezelési tájékoztatókat a cégek holnapjaira, ügyfélszolgálataira, illetve recepcióira ahhoz, hogy maximálisan megfeleljenek az új uniós adatvédelmi szabályozásnak. 
Aztán ezekekben a kapkodós utolsó pillanatokban érkezett a hír: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón bejelentette, hogy a Kormány mindent el fog követni annak érdekében, hogy a magyar kis- és középvállalkozások fel tudjanak készülni a GDPR bevezetésére és kérte a Nemzeti Adatvédelmi és Informiációszabadság Hatóságot, valamint a Magyar Gazdasági Kamarát, hogy teremtsék meg a megfelelő környezetet ahhoz, hogy minél zökkenőmentesebb legyen a cégek számára ez a munka.
"A kis- és közepes vállalkozásoknál a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kizárólag csak figyelmeztethet és más szankciókat nem alkalmazhat - Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Ezzel a bejelentéssel előállt az a helyzet, hogy sok cégnél eldobták a ceruzát/laptopot és hátradőltek, mondván, hogy úgysem fognak minket bírságolni, minek hajtsuk magunkat halálra a GDPR bevezetéssel. Azonban óva intem a gazdasági élet szereplőit, hogy leállítsák az adatvédelmi projektjeiket, hiszen könnyen elképzelhető, hogy a tegnapi Kormányinfón elhangzottak csak annyit jelentenek, hogy a Kormány fenn kívánja tartani a kis- és középvállalkozások védelméről szóló törvény azon rendelkezését adatvédelmi hatósági ügyekre is, mely szerint első alkalommal nem bírságolható egy kkv. Így az alól nem mentesít ez a jogszabály sem, hogy második alkalommal már teljes erővel sújtson le a hatóság szigora. A PR-blamáról ne is beszéljünk, az már első alkalommal is bekövetkezhet.
Mivel számos fordulat várható az ügyben, ígérem, hogy a helyzetet folyamatosan nyomon fogjuk követni és ezen a fórumon tájékoztatást adunk a fejleményekről... Egy kis GDPR filozófiaSokan kérdezték mostanában tőlem a ma bevezetésre kerülő GDPR-rezsim kapcsán, hogy mi ez a nagy felhajtás, miért ez a nagy szigorúság az EU részéről a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályozásban, hiszen úgyis betarthatatlan a sok-sok szabály és egyáltalán, mi az értelme ennek az egésznek?
Erre a kérdésre vissza szoktam kérdezni, hogy a rövid vagy a hosszú választ akarja-e a kérdező hallani. Mivel mindenki a rövid választ választotta, ezért a hosszú választ itt és most osztjuk meg Olvasóinkkal. Az adat sokkal több, mint az új olaj Több GDPR-előadásban hallottam már azt a megállapítást, hogy a személyes adat az új olaj. Ennél azonban jóval többről van szó. Az adat ugyanis nem korlátos erőforrásként viselkedik az erőforrás elosztási rendszerekben. Ugyanaz az egységi adatmennyiség nagyobb információ- és gazdasági értékekkel bír annak a szereplőnek a kezében, akinek sok adata van, mint annak a kezében, akinek kevés adata van. Nemcsak ebben az értelemben több, mint egy egyszerű erőforrás a személyes adat, hiszen a most kiépülő új társadalmi rendszer, az Adatkor alapegységét is ez képezi. Mivel irodánk nincs túl messze a Marx tértől (Nyugati tér), így engedtessék meg némi nosztalgia az 1989 előtt meghatározó társadalomtudományi alapvetés iránt: minden társadalmi rendszernek meg volt az "alapépítőköve", vagyis az az erőforrása, mely meghatározta a társadalmi viszonyokat és egyúttal az uralkodás alapját is biztosította az elitnek. Az ókorban, a rabszolgatartó társadalmakban ez a rabszolga volt, a feudalizmusban a föld, a kapitalizmusban a pénz(tőke). Most azonban egy olyan forradalmi időszakban élünk, amikor egy új meghatározó erőforrásra, az adatokra épülő új társadalmi rendszer épül ki. Személyes adatok nélkül nem tudnak a robotok sem működni majd és a mesterséges intellegencia is csak akkor tud igazán kibontakozni, ha hozzá tud majd férni ahhoz a mérhetetlenül sok személyes adathoz, ami pár amazonasi bennszülött kivételével minden Földlakóról képződik folyamatosan a különböző IT-rendszerekben. Az Európai Unió megkésve bár, de erre a történelmi felismerésre reagált, a maga bürokratikus módján, a probléma lényegét igazából nem kezelő megoldással: a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok teljes körű egységesítésével és a bírságok jelentős megemelésével. 
GDPR: az Unió állampolgárainak személyes adatai óriási értéket képviselnek
A GDPR bevezetésének igazi mozgatórúgója nem az uniós cégek életének megnehezítése volt, hanem az EU-n kívüli (amerikai és kínai) cégek, intézmények megregulázása volt. Az volt a céljuk a GDPR-rel, hogy jelentős korlátok közé szorítsák az amerikai és a kínai cégeket. Azonban itt jóval többről van szó: a mesterséges intelligencia és a robotok tömeges alkalmazására és a hatalmas mennyiségű (személyes) adatra épülő új korszakban nemcsak az lesz fontos, hogy egy civilizáció szabályok közé tudja-e szorítani a saját állampolgárai személyes adatainak kezelését, hanem hogy kinél van az adat, sőt az, hogy kinél van több adat a másik civilizáció állampolgárairól. A brüsszeli bürokratáktól persze senki ne várja egy jelentős geopolitikai és civilizációs játszma megnyerését. Ugyanis ahelyett, hogy egy erős EU-s keresőszolgáltatást, közösségi oldalakat és saját, erős e-kereskedelmi piacteret hoznának létre, abban látják a megoldást, hogy adminisztratív gátat akarnak szabni a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple és az Alibaba szabad (adat)rablásának Európában. Ez a hadviselés nyelvére lefordítva kb. olyasmit jelentene, mintha Brüsszel úgy akarna háborút nyerni, hogy nem építene saját hadsereget azért, hogy legyőzze az idegen hadsereget vagy hogy legalább saját területét megvédje, hanem az Európán átvonuló idegen seregek mozgását akarná csak jogi korlátok közé szorítani, szigorú adminisztratív bírságokkal. A GDPR az átfogó stratégiai lépések bevezetése nélkül önmagában sajnos nagyon kontraproduktív lesz: a szigorú adatvédelmi szabályoktól eddig is sokat szenvedő EU-s cégek további lépéshátrányba kerülnek és még saját piacaikon is el fognak vérezni a jogi kiskapukat kegyetlenül kihasználó és kevésbé bírságolható amerikai és kínai cégekkel szemben.
|
Konzultációinkról...
"Nálunk az ügyfél az első, hiszen az ő üzleti, műszaki és emberi szempontjai mindig fontosabbak mint a jogiak. Egy ügyvéd vagy jogász soha nem lehet kerékkötője egy üzletnek, feladata a kockázatok felmérése és jelzése. Örömmel várom, hogy egy konzultáción olyan értéket adhassak, mely túlmutat a jogi csűrés-csavarásokon..."
dr. Ormós Zoltán, ügyvéd 
Kérje ajánlatunkat itt! |
|
|