ADATVÉDELEM | E-KER JOG | INFORMATIKAI JOG | SZOFTVERJOG | KONZULTÁCIÓ

EU: emberi jogok a robotoknak?

A robotjog kezdetei

Az Európai Parlament hivatkozott határozata tartalmaz még néhány robotjogi érdekességet, melyek közül néhányat csokorba szedtünk:

a határozat preambuluma hivatkozik a szépirodalmi előzményekre, például Mary Shelley és Karel Capek műveire, megállapítva, hogy Frankenstein szörnye, vagy Capek robotja, sőt a prágai Gólem legendája azt támasztja alá, hogy az emberiség régóta fantáziál az emberi jellemvonásokkal rendelkező androidokról (magyarul: kultúrtörténeti alapja is van annak, hogy egy robotnak lehessenek részvényei);
a robotok gyártása exponenciálisan nő évről-évre, a robotikával kapcsolatos szabadalmak száma az elmúlt évtizedben megháromszorozódott;
létre kell hozni egy EU-s ügynökséget (Robotikai és Mesterséges Intelligencia Ügynökség), ahova minden fejlett intelligenciával bíró robotot/szofvtert be kell regisztrálni;
biztosítani kell, hogy minden robotban legyen egy fekete doboz, amely a robot teljes műkődésére vonatkozó adatokat rögzíti, ideértve azokat az adatokat, amelyekből következtetni lehet a döntéseinek alapjául szolgáló algoritmusokra és/vagy logikára;
a robotok gyártásának és működésének összhangban kell lenni a GDPR szabályaival (lásd következő pont az Évértékelőben), mivel a robotok olyan szférákból gyűjthetnek személyes adatokat, amelyek eddig akár teljesen titokban is maradhattak;
az önvezető járművek közé (távolról vezetett, automatizált, vagy autonóm irányítású) sorolja a határozat a közúti, vasúti, vizi, légiközlekedési járműveket, pl. a drónokat is, így rájuk is vonatkoznak majd az új felelősségbiztosítási és közlekedésbiztonsági szabályok;
az EP felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy a drónok esetében létre kell hozni egy olyan nyomkövető és azonosítási rendszert, amely lehetővé teszi, hogy az ilyen repülő eszközök valós idejű helyzetét folyamatosan meg lehessen határozni;
az emberek gondozásával foglalkozó és az egészségügy területén működő robotok elterjedését elő kell segíteni, ugyanakkor talán az emberi munka utolsó védőbástyája a szociális és egészségügyi gondozás marad majd, ugyanis az embereknek szüksége van ember jelenlétére ezeken a területeken;
a robotok által okozott károk esetében semmiképp ne lehessen arra hivatkozni, hogy a kárt nem ember okozta és ezért nem felel majd senki a károkozásért és meg kell vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy az ilyen károk esetében valamilyen szigorú, objektív felelősségi alakzatot kelljen majd bevezetni;

"Emberi intelligencia a mesterséges helyett"

OrmosNet | 2016. június 29.

Igen, ennek is eljött az ideje. Komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy milyen jogok és kötelezettségek illetik meg a robotokat. Most úgy néz ki, hogy az autonóm viselkedésre képes robotok elnevezése "elektronikus személy" lesz. Az elektronikus személyeknek minden további nélkül lehet tulajdona (lakása, autója), kereskedhetnek, vehetnek részvényt és még szerzői jogaik is lehetnek. Akinek robot lesz a tulajdonában, az köteles lesz társadalombiztosítási járulékot fizetni egy olyan alapba, amelyből a robotok által okozott károkat fogják majd megtéríteni. Kicsit gyorsnak tűnik a tempó a kedves Olvasónak? Nem csoda... Nagy érdeklődésre számot tartó sorozatunkban összefoglaljuk a legfrissebb robotjogi fejleményeket.

1. A robotok korának hajnalán

A mesterséges intelligenciával felvértezett robotok már nemcsak a gyárakban jelentenek konkurenciát az embereknek, hanem a kórházakban, az újságszerkesztőségekben és a taxik, kamionok volánjánál is. A BBC weboldalán csak be kell írni angolul egy mezőbe a foglalkozásodat és az rögtön kidobja, hogy mennyi az esélye annak, hogy a robotok miatt elveszíted a munkádat 2036-ra.

A robotika tudományának fejlődése azt eredményezi, hogy azok a rendkívül fejlett számítástechnikai eszközök, amelyek mesterséges intelligencia segítségével önálló döntéseket hoznak, már nem csupán egy eszköznek fognak minősülni, hanem elektronikus személynek, azaz jogokkal bíró entitásnak.

Legalábbis ez derül ki a története eddigi legnagyobb válságát élő Európai Unió egyetlen választott szervének, az Európai Parlamentnek egyik bizottsági jelentéséből. A jelentés szerint az elektronikus személyeknek (robotoknak) nemsokára majd tulajdonjoga és akár szerzői jogai is lehetnek, sőt, kereskedhetnek, részvényeket adhatnak-vehetnek és számos más joggal is bírhatnak majd. Például azt is megválaszthatják, hogy melyik embernek vagy másik elektronikus személynek nyújtanak szolgáltatást vagy éppen melyiktől tagadják meg azt.

A jelentésben felvetettek messzire mennek, egyes szakértők szerint túl messzire. Ha a mesterséges intelligencia emberi kontroll nélkül szabadon dönthet, akkor például ki felel azért, ha egy sebész robot véletlenül nem a célzott szervet távolítja el a páciens testéből vagy egy pénzügyi tanácsadó robot teljesen rossz befektetési tanácsot ad majd egy, pénzügyekben tájékozatlan humanoid ügyfélnek.

Az Európai Parlament jogi bizottságának válasza erre az, hogy itt az alvállalkozói felelősség szabályait kell alkalmazni és egyfajta felelősségbiztosítási alapot kell létrehozni, amelybe a robotok tulajdonosai fizetnek be a robotok és a mesterséges intelligencia révén elért bevételeik mértékéhez igazodva.

( a videóban Timo Boll játszik egy nagyon nagy meccset egy ping-pongozó ipari robottal)

2. Alapjövedelmet mindenkinek

És mi lesz a munkájukat elvesztett tömegekkel? Bár jó ötletnek tűnik, de nem, nem a robotokat előállító gyárakban fognak dolgozni. Az EU-nak van egy másik érdekes megoldása erre a problémára. Bár a jóslat szerint csak nagyon kevés embernek lesz munkája, ez nem okozhat gondot: a munkabérek helyett egy ún. alapjövedelmet fognak kapni gyerekeink/unokáink, melynek mértékét a tagállamok szabják meg. Az EU-s alapjövedelem mértékét körülbelül havi 300.000-900.000 forintra teszik a szakértők. A nemrégiben elbukott svájci népszavazás sikere esetén kb. 700.000 forintos alapjövedelmet biztosítottak volna minden svájci állampolgárnak, de érdekes módon a svájci szavazók ezt elutasították.

3. A Skynet napja is felvirrad az EU szerint

Az EU szakértői azt vízionálják, hogy rövidesen az életünk minden elemét át fogja hatni a mesterséges intelligencia és emiatt szükséges megtenni ezeket az elkerülhetetlen jogszabályalkotási lépéseket.

Persze, arra is figyelmeztetnek minket Brüsszelből, hogy néhány évtizeden belül a mesterséges intelligencia olyan hatalmassá válik, hogy az emberiség döntési jogát le fogja szűkíteni majd egy relatíve kis körre (kb. arra, hogy milyen ízű tubuskaját eszünk - a szerk.) és minden másban a robotok fognak dönteni. Az a rémkép is realisztikus a jogi bizottság szerint, hogy az emberiség kihalását is eredményezheti a mesterséges intelligencia széles körű elterjedése.

Noel Sharkey, a University of Sheffield professzora szerint az EU túl messzire ment. Szerinte nem szabad a robotoknak jogokat adni és nem is lehet őket felelőssé tenni semmiért, mivel ezek élettelen tárgyak és a "gondolkodásukat" és tanulásukat az emberek által megadott vezérlőelvek mellett végzik.

KÉREM A CÍMLAPOT

KÉREM AZ INFORMATIKAI JOG OLDALT

Konzultáció

"Nálunk az ügyfél az első, hiszen az ő üzleti, műszaki és emberi szempontjai mindig fontosabbak mint a jogiak. Egy ügyvéd vagy jogász soha nem lehet kerékkötője egy üzletnek, feladata a kockázatok felmérése és jelzése. Örömmel várom, hogy egy konzultáción olyan értéket adhassak, mely túlmutat a jogi csűrés-csavarásokon..."
dr. Ormós Zoltán, ügyvéd

Kérd ajánlatunkat most!