Internetjogi jóslatok 2016-ra
A 2016-os internetjogi jóslatokat furamód egy kis visszatekintéssel kezdjük: lehet, hogy másnak nem tűnt fel, de nekünk igen, hogy nagyon bejött az egyik tavalyi jóslatunk, ami szerint Uber forradalom lesz Budapesten. Az ideiekkel is reméljük, hogy ez lesz a helyzet. Vágjunk is bele!

Az első jóslat egy misztikus témakörrel foglalkozik: "dolgok internete" (Internet of Things, IoT) és  a jelenség jogi háttere.
​
A második jóslat az adatvédelmi szabályozást érinti, bár nem jelent túl rizikós jóslatot megjövendölni, hogy teljesen meg fog változni az adatvédelmi szabályozási környezet.
​
A harmadik jóslatnál szintén biztosra mentünk: az ún. aggregátor szolgáltatók teljesen tarolják a piacot, működési modelljük kapásból garancia a sikerre. A jogi hátterükkel nem mindenki van tisztában, nekik szól a harmadik jóslat.

1. jóslat:
Teljesen elkütyüsödünk.

1. Mi is az az IoT?

Az ’IoT’ (magyarul a ’dolgok internete’, álláspontunk szerint magyar nevén: "a Kütyü Internet"). Az IoT segítségével  különböző eszközeink (pl. autók, háztartási gépek, mérőórák, pénztárgépek, stb.) az interneten keresztül is elérhetőek, és képesek egymással akár önállóan is kommunikálni és szabályozni a nagy rendszereket (élelmiszer-ellátás, fűtésrendszerek, közlekedés).

​Egy egyszerű példa: az Amazon már olyan kütyüt (Amazon Dash) adott ki, aminek a segítségével egy gombnyomással tudjuk a pl. a hűtőben tárolt élelmiszerkészletünket kezelni és a kifogyott készleteinket utánrendelni. Bár az igazi IoT akkor jön el, amikor a rendszer automatikusan rendeli az árut amikor a számuk egy beállított darabszám alá esik. A Landliebe epres joghurtra persze még így is tuti, hogy kérném a Dash-t:)
Az IoT technológiáról és az ezzel kapcsolatos magyar fogyasztói vélekedésekről részletes elemzést olvashattok az eNet blogjában, míg az Amazon Dash működéséről itt olvashattok többet.

2. Mekkora biznisz lesz az IoT?

Rövid válasz: nagy. A hosszabb válasz: nagyon nagy.  A fenti válaszokat alátámasztja az a tény, hogy a Google is belépett erre a piacra, a Nest termosztát rendszerek felvásárlásával valamint a Brillio (egyszerűsített op rendszer)  és a Weave (ami gyakorlatilag egy kommunikációs layer) kifejlesztésével komoly előrelépést tett ezen a fronton.

3. Milyen jogi vonzatokkal jár az IoT? 

Az IoT kapcsán mindenki az adatvédelmi kérdésekről beszél. Persze ez is fontos, de ezeket bizonyos automatikus adatkezelés elfogadási mechanizmusokkal könnyen meg lehet oldani.

Az igazi kihívást az jelenti, hogy a kütyüknek nagyon szigorú műszaki (interface) előírásoknak kell megfelelniük. Például a Nest két termékének a németországi bevezetését pont az hátráltatja, hogy a német hatóságok és a német fűtésrendszer gyártók/üzemeltetők vonakodnak az összekapcsolási pontok egységessé tételétől.

2. jóslat:
Jön az adatvédelmi reform.

1. Készen állsz még több adatvédelemre?

Ezzel a jóslattal biztosra mentünk. 2016 elején az EU szinte biztos, hogy el fogja fogadni az új adatvédelmi rendeletet, angol nyelvű mozaikszóval kifejezve, a GDPR-t.  Nézzük mik a GDPR főbb jogi jellemzői:
  • hatályon kívül helyezi a teljes korábbi magyar adatvédelmi szabályozást, így sokmindent újra kell tanulnunk majd.
  • nem lesz magyar törvény, ami értelmezi (átveszi) a GDPR rendelkezéseit, mivel azok közvetlenül hatályosulnak hazánkban.
  • a GDPR-t kell alkalmazni még akkor is, ha az adatkezelő mondjuk egy amerikai óriáscég, aki EU-s fogyasztókat céloz szolgáltatásaival (pl. Google, Facebook).
  •  a jelenlegi 20 millió forintos maximum bírság összege 30 milliárd forintra (vagy a konszolidált árbevétel 5%-ra)  fog felmenni az EU Parlament előtt levő tervezet szerint.
  • minden lényeges adatvédelmi incidensről határidőn belül tájékoztatni kell az érintettet, például arról, hogy harmadik személyek illetéktelenül hozzáfértek az érintett adataihoz. 

​2. Adatvédelem: áldás vagy átok?

​Az egyre szigorodó uniós adatvédelmi  szabályokat a legújabb kritikák nem amiatt érték, mert azok jórészt betarthatatlanok, hanem amiatt, hogy visszafogják az EU gazdaságának növekedését. 

Günther Oettinger az EU digitális területért és társadalomért felelős biztosa szerint a gazdasági szereplők számára az egyik legfontosabb "erőforrás" a személyes adatok halmaza. Szerinte az európai versenyzők óriási lépéshátrányba kerültek az amerikai és kínai versenytársaikkal szemben, mivel "nálunk minden olyan művelet, amelyet nem engedélyeznek az érintettek, az tiltva van, míg az USA-ban pont fordított a helyzet: ott minden olyan adatművelet engedélyezve van, amit nem tiltanak". 

2. Adatvédelem, mint kutatási korlát

Hálózatkutatással foglalkozó szakemberek többször panaszkodtak arról, hogy micsoda lehetőségek adódnának Európában is a kutatásaik során, ha ugyanolyan szabad kezet kapnának, mint például Dél-Koreában. A jelenlegi helyzetben azonban csak két dolgot tehetnek: vagy betartják a szabályokat és jelentős mértékben lekorlátozzák a mozgásterüket, vagy jogszabálysértés révén tudnak csak igazán hatékonyan működni. 

Ha érdekel az új adatvédelmi rendelet és az azzal kapcsolatos elemző munkánk, iratkozz fel a hírlevelünkre »»».

3. jóslat:
2016 (is) az aggregátorok éve 

1. Mit tudnak az aggregátorok?

Ha jobban körülnézünk a mai nagy netes cégek között, azt látjuk, hogy a következő helyzet alakult ki:
  • a világ legnagyobb taxis cégének nincsenek autói (Uber)
  • a legnagyobb szálláshely-szolgáltatónak nincsen ingatlana (AirBnB)
  • a legértékesebb e-kereskedőnek nincsen raktárkészlete (Alibaba)
  • a világ legnagyobb hirdetési felülete nem állít elő tartalmat (Facebook)
  • a leggyorsabban növekvő banknak egyáltalán nincsenek saját pénzeszközei (SocietyOne)
A fenti cégek és sok egyéb aggregátor szolgáltató sikere pedig azt jelenti majd, hogy az internet segítségével összegyűjtött és közvetített szolgáltatások további nagy sikerekre számíthatnak 2016-ban. Olyan termékek, szolgáltatások és szakmák hagyományos értékesítési, sőt működési modelljeit is veszélyeztetni fogják, amelyek ilyen veszélyre rémálmaikban sem gondoltak.

​2. Aggregátor jog

A jogi szabályozás számára minden eddiginél nagyobb feladatot jelent majd ez a jelenség az adózás és nemzeti/EU-s joghatóság biztosítása területén. ​A Facebook és Google már most kemény dió a különböző hatóságoknak, de az AirBnB-vel sem könnyű.

Mire figyeljünk, ha aggregátortól veszünk igénybe szolgáltatást?
  • A legjobb az, ha magyar jog alatt van a szerződésünk az aggregátorral. Bármelyik európai uniós ország joga is kedvező lehet a számunkra. Rossz jel az, ha valamilyen nagyon egzotikus ország jogát kötötték ki jogviták esetére.
  • A legfontosabb szerződésben az aggregátor nincs benne, mivel az a fogyasztó és a tényleges szolgáltatást (pl. szálláshely-, vagy személyszállítási szolgáltatást) nyújtó cég között jön létre.
  • Felelősség: keressük azokat az aggregátor szolgáltatókat, akik valamilyen szintű garanciát, egyéb felelősséget vállalnak az általuk közvetített szolgáltatók, kereskedők tevékenységéért.
Ha informatívnak és/vagy hasznosnak találtad bejegyzésünket, nyomj bátran egy like-ot vagy pluszt itt!
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Ennek a cikknek az első része:
Internetjogi Évértékelő 2015
UGRÁS A CIKK ELSŐ RÉSZÉRE
Copyright 2013 ORMOSNET - Minden jog fenntartva!