Internetjogi Évértékelő: 2021 az e-kereskedelem nagy éve volt?
OrmosNet 2021.12.27.
Minden év végén áttekintjük és elemezzük az év legfontosabb internetjogi fejleményeit, hagyományosan így búcsúzunk az Óévtől. Idén sem tettünk másképpen... 2021-ben nagyüzem volt az internetjogban is, hiszen maga a szabályozott terület, az internet világa is soha nem látott fordulatszámon pörgött. Talán a legjellemzőbb fejlemény erre az évre az volt, hogy az internet az élet minden területét szinte meghatározóan hatja már át. Az e-kereskedelem soha nem látott számokat hoz, így a szabályozók is rendkívüli módon felfigyeltek erre a területre. Ezen kívül is volt jó pár internetjogi érdekesség 2021-ben, jövünk a részletekkel... #3. Kúria: nem kell 1.2 milliárd forint bírságot megfizetnie a FacebooknakHarmadik helyen szerénykedik a 2021-es jelentős internetjogi események sorában a Facebook gigabírságának (1.2 milliárd forint). Azért tettük hatodik helyre, mert álláspontunk szerint ez a bírság még csak a kezdet: a Facebookot sok minden miatt meg lehet(ne) bírságolni, a magyar versenyhatóság azonban mégis egy nagyon egyszerű okot választott. Azt kifogásolta a GVH, hogy a Facebook úgy hangsúlyozza a szolgáltatás ingyenes jellegét, hogy nem emeli ki a közösségi hálózat nyújtásának alapjául szolgáló kereskedelmi célokat, azaz, hogy a Facebook durván kereskedik az adatainkkal. A Facebook ezáltal félrevezeti a fogyasztókat a regisztrációs folyamat során: a platform nem megfelelően és nem azonnal tájékoztatja őket arról, hogy a felhasználók adatait kereskedelmi célokra fogják használni. A szolgáltatott információk hiányosak és nem választják el egymástól élesen a szolgáltatás személyre szabásához kapcsolódó adatfelhasználást és a targetált kereskedelmi kampányok elvégzéséhez szükséges adatfelhasználást.
A GVH az eljárást lezáró határozatában jogsértőnek találta a Facebook gyakorlatát. A hatóság abból indult ki, hogy a fogyasztók az ügyleti döntéseik meghozatalakor (tehát akkor, amikor például a platformra belépnek, regisztrálnak. Facebook profilt hoznak létre, aktivitást fejtenek ki a platformon stb.) nem voltak tisztában azzal, hogy ez egy piaci alapon nyújtott szolgáltatás, amit nem minden kötelezettség vagy elköteleződés nélkül használhatnak. A GVH szerint az ingyenesség kockázatmentességet, kötelezettség nélküliséget sugall, miközben a Facebook által nyújtott szolgáltatás egyértelmű ellenértéke a fogyasztó részéről átadott személyes adat, illetve a fogyasztók felhasználói aktivitása is, ugyanis fontos piaci szempontból, hogy a fogyasztó mit kedvel, mit követ, mit és hogyan fogyaszt a felhasználó platformján keresztül. A Facebook részére akkor válnak pénzzé a megadott adatok, amikor a hirdetők kereskedelmi gyakorlatot tesznek közzé a weboldalon, tehát a fogyasztók adatai a Facebook számára közvetlen hasznot jelentenek. A GVH szerint ezért a szolgáltatást nem lehet ingyenesként hirdetni. A hatóság a jogsértés megállapítása mellett 1,2 milliárd forint bírságot is kiszabott. “A GVH Facebook ügyben kifejtett megközelítése nagyon újszerű volt és sok szakmai vitát szított a szakemberek körében azzal, hogy az ingyenesség fogalmát lehet-e ilyen széleskörűen értelmezni” – emelte ki Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Iroda partnere. Nem volt meglepetés, hogy a Facebook megtámadta a határozatot. Ennek eredményeként mind a Fővárosi Törvényszék, mind a Kúria kimondta, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlat nem volt jogsértő. A Kúria azt a kérdést vizsgálta részletesen, hogy a Facebook ingyenes állítása megtévesztette-e a fogyasztókat annak tükrében, hogy a platform a fogyasztó hozzájárulásával átadott személyes adatokat úgy adja tovább üzleti partnereinek, hogy ezzel a fogyasztó célzott, személyre szabott hirdetést kap. A Kúria szerint az, hogy a fogyasztó árat vagy díjat fizet a szolgáltatásért, a fogyasztó szemszögéből azt jelenti, hogy a szolgáltatás nem mentes a pénzügyi vagy egyéb ellenszolgáltatástól. Ingyenesség alatt tehát a szöveg kontextusától függően azt kell érteni, hogy a fogyasztónak nem kell a szolgáltatásért pénzbeli ellenértéket fizetnie, vagy a fogyasztó nem szenved más érdemi hátrányt a szolgáltatás igénybevételekor. A Kúria szerint jelen ügyben a fogyasztóknak sem pénzbeli ellenértéket nem kellett fizetniük a Facebook szolgáltatásaiért, sem pedig hátrány nem érte őket a szolgáltatás igénybevételekor. A bíróság abból indult ki, hogy a fogyasztók a Facebookra történő regisztráláskor elfogadják az adatkezelési szabályzatot és az általános szerződési feltételeket, így tisztában vannak azzal, hogy adatokat adnak át és kifejezett hozzájárulást adnak az átadott adatok kezeléséhez. Tanácsunk: ha netes szolgáltatóként a felhasználók adatainak "bányászatából" (is) akarunk élni, akkor ezt ne szégyelljük megmondani a felhasználóknak, de ez nem feltétlenül kötelező. A Coub-videóban Orbán Viktor köszönti a Kúria által megmentett Facebook vezetőit.
#5. Reszkessetek céges szoftverkalózok?Ötödik helyre került az hír, hogy minden eddiginél több cég keresett meg minket azzal, hogy szoftvercégek (illetve megbízottaik) jelentős összegeket követeltek tőlük illegális szoftverfelhasználás miatt. Jelenleg úgy látjuk, hogy legalább öt-hat helyről érkeznek ezek a kártérítés megfizetését és/vagy szoftvervásárlást követelő emailek. Az egyik kapcsolódó jogeset elemzése elérhető ITT»»» A fenti követelések különben teljesen rendben vannak, ezek jogi alapjai a magyar jogban is megtalálhatóak. Azonban ezeknek az illegális szoftverfelhasználással vádoló levelekre épülő kampányoknak néhány eleme nem jogszerű. Anélkül, hogy lelőnénk a poént, a legfontosabb tanulságot már most le tudjuk vonni Olvasóinknak.
Tanácsunk: ne válaszoljanak az ilyen levelekre vagy megkeresésekre, mielőtt nem konzultáltak szoftverjogásszal, például a mi szakértőinkkel. Folyamatosan rendelkezésre állunk, akár rövid és költséghatékony telefonos konzultáció keretében is. #4. Tilos lett a munkahelyi internetezés és IT eszközhasználat?Negyedik helyre került az a (rém)hír, hogy 2019-től tilos lett a munkahelyi internetezés. Ennyire persze nem eszik forrón a kását. Addig igaz a hír, hogy idén jött ki a 86 törvényt módosító GDPR salátatörvény, aminek egyik eleme volt a Munka Törvénykönyvének módosítása annak érdekében, hogy a jogalkotó biztosítsa a GDPR rendelkezéseivel való összhangot. A legnagyobb visszhangot kiváltott Mt. módosítás szerint a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszközöket, rendszert - eltérő megállapodás hiányában - kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja. A tiltás április 26-án lépett hatályba. Ahhoz, hogy teljesen nyugodtan és szabályosan lehessen netezni és magáncélra (is) használni a céges számítástechnikai eszközöket, ahhoz az kell (kéne), hogy munkaszerződésben vagy szabályzatokban, esetleg utasításokban a munkáltató megengedje a részleges vagy teljes privát használatot. Számos cégnél ezt nem tették meg, pedig furcsa helyzeteket eredményezhet az, ha a munkáltató egyszercsak mégiscsak érvényt akarna szerezni ennek a törvényi tiltásnak.
Tanácsunk: az új Mt. miatt szükséges módosításokra kerítsen sort minden cég - feltéve persze azt, hogy engedni akarja a céges számítógépek, mobiltelefonok, szerverek és wifi + egyéb hálózatok használatát a munkaviszony teljesítésén kívüli célra is. #3. Végre jobban védik a YouTube-gyerekeketSokszor mondtuk idén, hogy végre megtörtént ez vagy az, de a harmadik helyre sorolt internetjogi fejlemény nagyon nagy áttörés álláspontunk szerint. Ugyanis elsősorban a kisgyermekes szülőket már régóta zavarta, hogy a YouTube-on félelmetes mennyiségű reklámmal bombázzák a rajzfilmeket, szlájmos videókat néző gyerekeket. A COPPA (Gyermekek Online Adatvédelmi Törvénye) miatt a YouTube jelentősen szigorított a gyerekeknek szóló tartalmak kezelésén:
MInden egyes feltöltés előtt a videó alkotójának meg kell jelölnie, hogy gyerekeknek készült a videó vagy nem.
Tanácsunk: azt javasoljuk a YouTube videók készítőinek és feltöltőinek, hogy nézzék meg a további részletes információt tartalmazó videót a szükséges beállításokról ebben az oktatóvideóban»»», illetve böngésszék a YouTube videó alkótóknak készült tájékoztató anyagokat. #2. Jönnek a deepfake törvényekMásodik helyre került az a hír, hogy Kaliforniában már két törvényt hoztak egyes deepfake videók gyártására és terjesztésére vonatkozóan. Ezért azoknak az Olvasóinknak, akik még nem találkoztak ezzel a kifejezéssel, röviden összefoglaljuk a lényegét. Ezek olyan speciális videószerkesztő programmal készült olyan videók, amelyeknél egy vagy több szereplő arca ki van cserélve, de ezt gyakorlatilag szabad szemmel nem lehet észrevenni. Maga a deepfake kifejezés a 'deep learning'=gépi tanuló algortimusok, azaz önokosító programok és 'fake'=hamis, kamu angol kifejezések összevonásából származik. A videószerkesztő program a GAN (Generative Adversial Network) technikát alkalmazza: videókészítő automatikusan gyárt deepfake videókat, míg egy másik program megpróbálja eltalálni, hogy melyik videó valós és melyik hamis (deepfake). A két program egy elvileg végtelen munkamenetben próbálja egymást megverni és közben a videókészítő program addig csiszolja a videót, amíg a diszkriminátor programot könnyen becsapó deepfaket tud készíteni. Egyes szakértők szerint három éven belül a deepfake videókat a legélesebb emberi szem sem tudja majd megkülönböztetni a valódiaktól.
Nem véletlenül aggódnak sokan, hogy mi fog történni akkor, ha egy élő adást imitáló felvételen mondjuk Angela Merkel bejelenti, hogy visszavonja összes eddigi intézkedését, zárdába vonul és ezennel átadja a hatalmat Karem Adbul Hamallahnak, aki szintén egy deepfake videóban ezt megköszöni és bevezeti az iszlám törvényeket Németországban... Egyértelmű, hogy a deepfakek által jelentett veszélyre műszaki, jogi és társadalmi választ is kell adni. Most csak a jogi utat vizsgáltuk részletesebben. 1. Technikai megoldás A Big Tech cégek (Facebook, Google, Apple stb.) már dolgoznak az informatikai megoldásokon, melyek lehetővé tennék, hogy még a videók feltöltésekor ki lehessen szűrni a deepfake videókat. Azonban ezzel az egyik probléma az, hogy ezek a szoftverek a technikai védekezés erősödésével egyre okosabbak lesznek és egyre nehezebb lesz gyorsan felismerni őket - még szoftveresen is. A fő gond a feltöltött és megosztott videóanyagok mennyiségével van. Csak viszonyításképpen: a YouTube-on naponta néznek meg 5 milliárd videót... 2. Társadalmi megoldás A társadalmi szinten adható választól várják a legtöbbet a szakemberek. Sander van der Linden, a Cambridge University szolciálpszichológusa szerint ha a tartalomfogyasztók maguk is megtanulják a deepfake videók készítésének módját, akkor sokkal könnyebben lesznek immunisak velük szemben, azaz sokkal nehezebben lehet őket becsapni. Más szakemberek szerint azonban a deepfake videók legnagyobb veszélye nem az, hogy sokkal hihetőbbé teszik a hamis videókat ezzel végső soron, a hazugságot, hanem sokkal veszélyesebbnek tartják azt, hogy a hiteles információba vettett hit fog gyengülni és ezzel egy kommunikációs káosz felé közelítünk. 3. Jogi megoldás A jogalkotás is reagál a való életben zajló változásokra és az internetjog egyik fellegvárában, Kalifornia államban már két jogszabályt is alkottak, amely a deepfake videók jogi helyzetét rendezi: a) Tilos kampányidőszakban jelöltről deepfake videót megosztani (Assembly Bill 730) Az idén októberben elfogadott jogszabály megtiltja, hogy a választások előtt 60 napon belüli időszakban a választásokon jelölt poltikusról deepfake videókat tegyenek közé az interneten. A jogában sértett politikus ideiglenes intézkedést kérhet a tartalom blokkolására és jogosult többféle kártérítést is követelni. Érdekesség, hogy a médiaszolgáltatók mentesülnek a tiltás alól, ha jól láthatóan kiírják azt, hogy "Ez a videó/kép/hangfelvétel manipulált." b) Tilos a deepfake pornóvideók gyártása és megosztása (Assembly Bill 602) A kalifornai 602-es törvény a hatékony jogi fellépést teszi lehetővé a deepfake pornó áldozatainak. A sértett 45 millió forintig terjedő sérelemdíjat és vagyoni kártéritést is követelhet, valamint a jogsértő személy kötelesek kiadni a sértett számára a deepfake pornó forgalmazásából származó hasznaikat. Mivel az internetet elárasztották a hollywoodi színésznőkről készült deepfake pornó videók, sok áldozat sürgette, hogy legyen bűncselekmény az ilyen videók gyártása és terjesztése. A legtöbbet szenvedő áldozat, Bella Thorne egy videóban beszél erről és a kálváriájáról... Nem teljesen tökéletes deepfake videó még 2016-ból...#1. A TikTok és Kína éve, avagy a Mennyei Birodalom visszavág?Jöjjön 2019 első helyezett internetjogi fejleménye: az USA kormánya versenyjogi eszközökkel, illetve egyszerű betiltással is próbálja korlátozni az idén egymilliárdos felhasználói tábort elérő TikTok -a kínai szuperapplikáció- rendkívül gyors terjedését. Ez a hír azt jelenti, hogy az amerikaik is elismerték: a kínaiak már nem csak a Huawei eszközökön keresztül tudnak értékes hídfőállásokat kiépíteni a világ szinte összes országában, hanem már a Facebookhoz mérhető eszköz van a kezükben más civilizációk állampolgárainak megfigyelésére. De hogy kerülnek ide a civilizációk?
a) Civilizációk harca Már nem is tudom mióta mondjuk Schulmeisterrel, hogy az interneten is zajlik a nagy civilizációk harca az erőforrásokért, az információért és végső soron a felhasználóért. Az amerikaiak, a kínaiak és az oroszok is szeretnének minél nagyobb szeletet kihasítani abból az adattortából, ami a (mobil)internet felhasználók online viselkedésének megfigyeléséből, az egyes felhasználók profilozásából származik. Az sem mellékes a nagyhatalmak számára, hogy a szívekért és az agyakért folytatott harcot már nem a tv csatornákon vívják, hanem a közösségi oldalakon, videómegosztókon és a keresőmotorokon. Ennek köszönhetően sokkal könnyebb egy nagyhatalomnak a világ más országainak állampolgárait megfigyelni, befolyásolni és ebből valamilyen tőkét kovácsolni. Sokan mondják, hogy a Facebook igazából nem egy közösségi média platformnak álcázott hirdetésszolgáltató, az Alphabet (Google+YouTube) nem egy keresőmotornak és videószolgáltatásnak álcázott hirdetésszolgáltató és a Microsoft nem egy üzleti szoftver fejlesztő és forgalmazó cég, hanem az amerikai gazdasági, politikai és katonai befolyás növelésének világszintű eszközei. Nemcsak az amerikaiak tudják ezt, hanem a kínaiak és az oroszok is és a maguk módján meg is próbálnak reagálni. Az egyik ilyen próbálkozás volt, hogy a kínai ByteDance 2017 augusztusában útjára indította a TikTokot és három hónappal később a Musical.ly megvásárlásával beindult a sikersztori... b) 2019 - berobban a TikTok A kínai tulajdonban levő TikTok messze a legnépszerűbb mobil app a hazai fiatalok között, de Indiában, Oroszországban és Kínában (Douyin néven) is a legnépszerűbb applikáció lett idén. A titka az, hogy könnyen lehet rajta videókat készíteni és menő zenéket alátenni, melyre akár lehet tátogni vagy csak táncolni, de lehet komoly üzeneteket is közvetíteni a nagyvilágnak. Ez tökéletes és újszerű önkifejezési eszközt biztosít a már gyárilag exhibicionista 25 év alatti fiatalok számára, míg a videók nézői a mobiltelefonon teljes képernyőt használó szórakoztató/tartalmas videókat kapnak, melyek folyamát a TikTok folyamatosan személyre szabja, így sokszor pillanatnyi hangulatunknak is megfelelő videókat ad be a rendszer. Mindez teljesen véletlenszerűnek tűnik a felhasználó számára és a mai fiatalokat így kicsit visszaviszi a tévézés világába. Itt ugyanis csak az a néző feladata, hogy a következő videóra lapozzon az ujjával, nem kell sokat gondolkodnia a választható lehetőségeken. A TikTok tehát mind a videók nézőinek és készítőinek is nagyon jól fogyasztható. Akkor még nem is beszéltünk a 15 másodperces rövidségű zenerészletek és videók "befejezetlensége" által kiváltott ún. Zeigarnik-hatásról, azaz arról, hogy azokra az eseményekre/feladatokra, amiket nem fejeztünk még be, sokkal jobban emlékszünk, mint a befejezettekre, valamint azon történetek és információk, amiket nem érzünk kerek egésznek, jobban megragadnak emlékezetünkben. A fenti tényezőknek is köszönhetően a TikTok félelmetes gyorsasággal terjed a mobiltelefon használók között: az USA-ban két év alatt érte el a "legtöbbször letöltött mobilapplikáció" megtisztelő címet és idén januárjában átlépte az egymilliárd letöltést az applikáció.... 
c) Minden erővel a TikTok, a Huawei és a kínai fintech szolgáltatások ellen Természetesen, az amerikaiak nem tudnak felhőtlenül örülni a kínai mobilalkalmazás sikereinek. Ezt tökéletesen meg is lehet érteni, hiszen jelentős biztonsági kockázatot hordoz magában az, ha egy gazdasági-politikai-katonai riválisunk online hídfőállásokat épít ki saját országunkban. Meg is indult az amerikai jogi gépezet:
Érdekes adalék, hogy amikor a kínaiak vagy az oroszok korlátozták a Facebook vagy a Google használatát saját állampolgáraik számára és ezáltal a saját (biztonságos) közösségi oldalaik vagy keresőmotorjaik használata felé terelték saját állampolgáraikat, akkor akkor őket Amerikában a "cenzúra", az "elnyomó rendszer" és a "véleményszabadság lábbal tiprása" vádjával illették. Semmi másról nem volt szó ott sem, mint arról, hogy földön, vízen, levegőben és az interneteken is folyik a harc a győzelemért.... Friss hír, hogy Angela Merkel sürgette az EU vezetőit, hogy harcoljanak az EU digitális szuverenitásáért és ne engedjék, hogy az EU-s cégek amerikai felhőszolgáltatók szerverein tárolják az adataikat. Igérjük, hogy rajta leszünk a labdán és be fogunk számolni a Világok Harca meccs alakulásáról. Ha informatívnak és/vagy hasznosnak találta az Internetjogi Évértékelőnket, nyomjon bátran egy like-ot vagy LinkedIn megosztást itt!
Egy videósított rádióbeszélgetéssel (6 perc) búcsúzunk Olvasóinktól, ahol a TikTok-ról és a generációs különbségekről beszélgetünk az ATV Spirit Rádióban Vogyerák Anikóval és Kormos Róberttel.
Vigyázó szemünket 2020 internetjogi eseményein is rajta tartjuk majd és jövőre is folyamatosan beszámolunk a legfontosabb internetjogi eseményekről. Ne maradjon le híreinkről, iratkozzon fel az OrmosNet Híradó-ra ITT»»»
Boldog Új Évet kívánunk minden kedves Olvasónknak, Ügyfelünkek és Leendő Ügyfelünknek! Ha informatívnak és/vagy hasznosnak találta az Internetjogi Évértékelőnket, nyomjon bátran egy like-ot vagy LinkedIn megosztást itt!
|
OrmosNet - az internet ügyvédek
Már 2000 óta foglalkozunk internetjoggal, adatvédelemmel és számos kapcsolódó területtel. Szolgáltatásaink: Adatvédelmi audit GDPR Konzultáció Informatikai szerződések Szoftverjog Internetjogi konzultáció További részletek rólunk»»» |