Egészpályás letámadás - internetjogi évértékelő 2014

OrmosNet 2014.12.26.
Netadó, kommentbűnözés, felejtés joga, Uber, Airbnb, új Ptk., új elektronikus kereskedelmi szabályok... Ezek a szavak fognak beugrani szerintem még évek múlva is, ha a 2014-es év legfontosabb internetjogi fejleményeiről kérdezne valaki minket. Az évértékelő sorozatunk első részében áttekintjük, hogy mit is jelentenek/jelentettek pontosan ezek a szavak, aztán a trendelemző második részben majd kicsit elmélkedünk arról, hogy merre is tart az internet(jog)...

1. Netadó

Idén az egyik legnagyobb visszhangot kiváltott (internetjogi) esemény a netadó tervezett bevezetése, illetve annak elmaradása volt. Az egész kezdeményezés a jereváni rádió szerint abból fakadt, hogy a Telenor megelégelte a folyamatos forgalomvesztést, melyet a mobilokról folyó skypeolás, viberezés, whatsappozás miatt kell elszenvednie az éhező mobilszolgáltatóknak. Más rádióállomások pedig a terelőrakéták témájáról elterelő terelésnek látták a hamvába holt "Netadó Projektet"...

Tények:

Október 21-én nyújtotta be a kormány a T/1705-ös törvényjavaslatot, mely 150 forint adóval sújtott volna minden megkezdett gigabyte adatforgalmat. Hat nap múlva jött a csillapítás: a Fidesz-frakció által beterjesztett módosító indítványban már volt felső korlátja a netadónak. Magánszemélyek esetén 700 forint, üzleti előfizetőknél 5000 forint lett volna a maximum. Hogy miért csak volna? A miniszterelnök október 31-i rádióbeszédében közölte az ország népével, hogy ebben a formájában nem vezethető be a netadó és januárban indul is a Nemzeti Konzultáció, melyet a Fidesz Twitter-fenegyereke, Deutsch Tamás (@dajcstomi) fog vezetni.

Tanulságok:

A legnagyobb probléma nem a maximum havi 700 forint többletkiadást jelentő új adónem volt, hanem az, hogy törvényalkotásban, pontosabban annak az előkészítő fázisában már a kilencvenes évek közepétől megfigyelhető egy óriási minőségromlás. Elmaradnak az alapos hatáselemzések, melyek nélkül elképzelhetetlen a minőségi jogszabályalkotás. Szintén trend, hogy elmaradnak a szakmai szervezetekkel és más minisztériumokkal folytatott egyeztetések. Egyik napról a másikra kerülnek elő néha jogszabálytervezetek, melyeket aztán viharos gyorsasággal és pár, teljesen durva módosító indítvánnyal együtt el is fogad a parlament.
Erről a problémáról beszélgettünk még október 27-én, az ATV-ben, a reggeli műsorban Rónai Egonnal. Az interjút nagyban is megnézheted ide klikkelve»»»

2.Kinyírták a kommentelést

Egyes erdei körökben nagy felzúdulást keltett az az Alkotmánybírósági határozat, mely különben a legnagyobb csapat, azaz az interneten aktívan kommentelők felelősségét egyáltalán nem is érintette. A határozat a cikk után bedobott kommentmezőkkel operáló tartalomszolgáltatókra vonatkozott csak és még nekik is hozott pozitív üzenetet. Persze, ez nem zavarta a netes portálokat abban, hogy szalagcímekben hirdessék, hogy "Kinyírták a netes kommentelést" vagy azt, hogy "Ismét lábbal tiporják a sajtószabadságot".

Tények:

Érdekes, hogy az alapeljárást az ingatlandepo.com tulajdonosa indította a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Zöld Újság Zrt. és az Index.hu Zrt ellen. Az ingatlandepo.com sérelmezte, hogy a 30 napig ingyenes szolgáltatást fizetőssé tevő szerződéses gyakorlatukat bíráló mte.hu, vg.hu és index.hu cikkek után például az alábbi kommentek jelentek meg:

"Benkő Sándoros, sunyi, szemét, lehúzó cég"
"Azért az ilyenek szarjanak sünt és költsék az összes bevételüket anyjuk sírjára, amíg meg nem döglenek"

A másodfokú bíróság némi huza-vona után jogerős ítéletben állapította meg, hogy a honlapok a felperesre nézve súlyosan sértő, lealacsonyító hozzászólásoknak teret adva, híreszteléssel valósították meg a jóhírnév sérelmét.

További részletek az eljárásról elemző cikkünkben érhető el ITT»»».

Tanulságok:

A kommentelő netes felhasználók számára semmi nem változott, ezután is felelnek a pl. rágalmazó, becsületsértő vagy egyéb módon jogszabálysértő kommentjeikért.

Kommentmezőt beillesztő tartalomszolgáltatóknak viszont gyorsan el kell dönteni, hogy a kommentmezőkből származik-e valamilyen jelentősebb előny (nagyobb látogatottság, törzsolvasói/törzskommentelői tábor alakult-e ki, vagy a trollok őrjöngenek csak), és ha nem, akkor ki kell szedni a kommentmezőket. Ezt már számos weblap, internetes tartalomszolgáltató megtette.

Ha marad a kommentmező, akkor kisebb oldalak esetében nem feltétlenül kell bevezetni a költségesnek bizonyuló előzetes moderálást, a kártérítési felelősség és az esetleges bírságok elhárítására van pár jogi megoldásunk. Így az előzetes moderálás bevezetése legyen inkább egy üzleti döntés: azaz a webhely sajátosságait figyelembe véve döntsük el, hogy kell-e moderálni és pl. a saját imázsunkat, üzleti megítélésünket védendően akarjuk-e előre szűrni a kommenteket.

3. Felejtés joga

Úgy tűnik, hogy az Európai Bíróság az EU által bevezetni kívánt adatvédelmi reform elébe akart menni: a reform egyik legfontosabb elemét már idén behozta az esetjogba. Volt is felzúdulás a Google részéről: hogy jön ahhoz az Európai Bíróság, hogy előírja neki azt, hogy az elavult, megtévesztő vagy jogsértő tartalmakra mutató linkeket törölnie kell a keresési találatok közül.
Természetesen, a sajtószabadság lábbal tiprásának fenyegető réme ismét elékerült, mint mindent vivő "érv".

Tények:

A spanyol adatvédelmi hatóság 2011-ben arra kötelezte a Google-t, hogy távolítsa el azokat a linkeket a keresési találatok közül, melyek egy adott témában, egy adott személyről szóló cikkekre mutattak. Az ok az volt, hogy a cikkek rágalmazó és egyéb, személyhez fűződő jogokat sértő kitételeket tartalmaztak. A Google megtagadta ezt és a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint arra hivatkozott, hogy ő nem tehető felelőssé a neten felbukkanó tartalmakért. Az eljáró spanyol bíróság kérésére az ECJ ítéletében megállapította, hogy a spanyol adatvédelmi hatóságnak igaza van, a a Google-nak törölnie kell az érintett linkeket a keresési találatok közül.

Tanulságok:

Fontos, hogy ha valaki azt akarja, hogy a nevét meggguglizva bizonyos linkek ne jöjjenek fel, az indítson pert vagy valamilyen hatósági eljárást, mert az azok eredményeképpen létrejövő határozatokat, ítéleteket a Google köteles lesz végrehajtani. Ha csak közvetlenül a Google-hoz fordulunk, akkor ez esetben a Google-nak jogában áll megtagadni a kérés teljesítését. A tapasztalatunk az, hogy az eddig általunk benyújtott tizenegy kérés után pusztán egy esetben törölte az ügyfelünk nevére kiadott keresési találatok közül a sérelmezett linkeket a Google.

Az ítélet különben nem azt mondja ki, hogy minden linket törölni kell a keresőmotorokból, hanem csak azokat, melyek már elavult vagy megtévesztő vagy jogsértő tartalmakra mutatnak.

Érdekesség, hogy például politikusokra még az ilyen tartalmak esetén sem vonatkozik ez az új lehetőség...

Az ún. 29. cikkely alapján működő adatvédelmi munkacsoport november végén adott ki egy közleményt a felejtés jogával kapcsolatban. A közlemény célja az, hogy segítsenek eligazodni a nemzeti adatvédelmi hatóságoknak abban, hogy milyen szempontok alapján bírálják el a közvetlenül az adatvédelmi hatósághoz beküldött kérelmeket, melyek a felejtés jogával kapcsolatosak.

4. Új Ptk. és az internetjog

Tények:

2014. március 14-től új Polgári Törvénykönyvünk van, mely sok változást hozott magával. Ezek közül kiemelnénk néhány olyat, melynek az internetjog területén is lehet jelentősége:

a szerződésszegésből fakadó kártérítési felelősséget minden további nélkül lehet már korlátozni,
a szerződésből származó igények elévülési ideje az eddig betonba öntött öt évről felfelé és lefelé is módosítható,
semmis az a feltétel a fogyasztóknak szóló általános szerződési feltételekben, amelyik nem egyértelmű (azaz tessék egyértelműen, világosan fogalmazni ilyen szerződések írásakor),
megjelent a sérelemdíj, ami ez eddig meglevő, ún. nem vagyoni kártérítés helyébe lép és sok internetes jogszabálysértés esetén jelent egy eszközt a sérelmet szenvedett fél számára, például becsület, jó hírnév, a magántitokhoz való jog, a személyes adatok, vagy a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértésekor, illetve a személy hátrányos megkülönböztetésekor.

Tanulság:

Konzultáljon kezelőügyvéddel mielőtt szerződéseket kötsz! Nemcsak az új Ptk. miatt, hanem amúgyis az a tapasztalatunk, hogy jelentős összegeket költenek el a cégek a szerződés alapján, ugyanakkor a szerződésre (határidők, szankciók, kötbér, kellékszavatosság) nem fordítanak kellő figyelmet. A jogvita kialakulásakor már gyakran késő ügyvédhez fordulni, ugyanis csak addig van pozícióban a megrendelő, amíg nincs megkötve a szerződés.

Kiemelt problematikus területek:

szoftverfejlesztési szerződések
licencszerződések (szoftver, weboldalra készült írásművek, grafikák, designelemek)
weboldal fejlesztési szerződések
marketing ügynökségi szerződések

5. Webshop jog

A webshopokra és online szolgáltatókra vonatkozó új kormányrendelet mögött érdekes módon nem a magyar kormány áll, hanem az EU. Ugyanis a 2011/83/EU számú irányelv írta elő, hogy hazánkban is új szabályokat kell alkotni és azt is, hogy mind a 28 tagállamban egyszerre kell hatályba léptetni az alábbi szabályokat.

Tények:

Cégek közötti ügyletekre nem vonatkozik a kormányrendelet, azaz ha egy cég vásárol webshopban, akkor az elállási jog nem illeti meg a céget.
Az elállási jogot 14 naptári napig gyakorolhatja a fogyasztó (az eddigi 8 munkanap helyett).
Az elállás jogát egy, a rendelet mellékletében található formanyomtatvány kitöltésével vagy más, egyértelmű nyilatkozatával is gyakorolhatja a fogyasztó.
Egyértelműen ki lett mondva, hogy a fogyasztót a megrendelés és a kiszállítás közötti időszakban is megilleti az elállás jog.
Ha elmarad a 14 napos elállási jogról a tájékoztatás, akkor a 14 napos elállási határidő meghosszabbodik 12 hónappal.
Eddig nem volt szabályozva, hogy a fogyasztó hány napon belül köteles visszaküldeni a már nem kívánt árut. Június 13-tól a fogyasztó az elállás bejelentésének napjától számított 14 napon belül köteles visszaküldeni az árut.
Az elállás joga sok áru és szolgáltatás esetében nem illeti meg a fogyasztót. A kivételek teljes listája itt >>>

Eredmény:

egyértelműbb és részletesebb lett az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi szabályrendszere,
(szinte) egységes jogi feltételekkel tud egy magyar webshop az EU mind a 28 tagállamába értékesíteni,
az EU-ban székhellyel rendelkező e-kereskedők könnyebben tudnak versenyt támasztani a magyar piacon a hazai szereplőknek.

Szerkesztőségünk szerint ez volt az öt legfontosabb internetjogi fejlemény 2014-ben. Egy kis beigli és kávé után nemsokára folytatjuk a 2014-ben kirajzolódó legfontosabb internetjogi trendek bemutatásával.

Ha informatívnak és/vagy hasznosnak találtad az Internetjogi Évértékelő első részét, nyomj bátran egy like-ot vagy pluszt itt! Ne maradj le a második részről, iratkozz fel hírlevelünkre ITT»»» !

Kérd ajánlatunkat most!

KÉREM AZ ÉVÉRTÉKELŐ 2. RÉSZÉT