Webshopjogi kérdések és válaszokOrmosNet | 2026.05.04.
KÉRDÉS: Sért-e jogszabályt a fogyasztó, ha nem veszi át a csomagját és jogilag lehetséges-e kártérítést/kötbért követelni emiatt azoktól a fogyasztóktól, akik nem jelezték azt, hogy nem tudják átvenni az általuk megrendelt terméket? VÁLASZ: Amennyiben a fogyasztó nem veszi át a csomagot, nem is jelzi az akadályoztatását a webáruház felé és nem működik együtt az ismételt kézbesítésben, akkor megszegi a szerződésből és/vagy a jogszabályból fakadó kötelezettségeit. Fontos, hogy a webáruháznak a fogyasztó felé is teljesítési és együttműködési kötelezettsége áll fenn. Így az átvétel megtagadása esetén mindenképpen meg kell kísérelni felvenni a kapcsolatot a fogyasztóval a teljesítés érdekében. További kiegészítés: A webáruház és a fogyasztó között a megrendelést követően elektronikus úton kötött adásvételi szerződés jön létre. A szerződés alapján a fogyasztó a vételár kifizetésére és a dolog átvételére köteles. Emellett köteles együttműködni a webáruházzal és tájékoztatni őt minden olyan lényeges körülményről, ami a szerződés teljesítésével kapcsolatos. Ebben a körben a vevő köteles tájékoztatni a webáruházat vagy a futárcéget arról, ha valamilyen okból nem tudja átvenni a csomagot vagy azt csak egy későbbi időpontban tudja megtenni. A bírói gyakorlat az ilyen tájékoztatási kötelezettség elmulasztását szerződésszegésnek tekinti, ami kártérítési kötelezettséget keletkeztet. A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el, hiszen a szerződésszerűen felajánlott teljesítést köteles elfogadni. Kivétel: ha a jogosult bizonyítja, hogy a neki küldött értesítésben az átadás idejeként megjelölt időpontban teljesítésre képtelen volt. Ebben az esetben is alkalmazni kell azonban a fogyasztó együttműködési és tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályokat. A késedelem jogkövetkezménye az, hogy a fogyasztó a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint köteles megtéríteni a webáruház számára az átvételi késedelemmel okozott kárt. KÉRDÉS: Leértékelt termék vásárlásakor él-e a 14 napos elállás ruha vagy cipő esetén?
VÁLASZ: A fogyasztó elállási joga a 45/2014. Korm. rendelet 20. § értelmében a leértékelt termékekre is kiterjed. A rendelet nem tesz különbséget a teljes árú termék és az akciós termék között. KÉRDÉS: Ha a vásárló vagy fogyasztó nem veszi át a megrendelést vagy átveszi de visszaküldi mert eláll a vásárlástól akkor a szállítási díjat is vissza kell neki fizetnem?
VÁLASZ: A 45/2014. Korm. rendelet 23. § főszabályként kimondja, hogy amennyiben a fogyasztó eláll a szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is, tehát a szállítás díjat is. Kivétel ez alól az az eset, ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, mert abban az esetben a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket. KÉRDÉS: A webáruház nem szállítja ki a megrendelt terméket. Mit tehet a vásárló vagy fogyasztó?
VÁLASZ: A Ptk. 6:220. § kimondja, hogy a vállalkozás a szerződés megkötését követően késedelem nélkül, de legkésőbb 30 napon belül köteles a vevő rendelkezésére bocsátani a dolgot. Amennyiben az adott terméket több, mint 30 nap alatt sem bocsátják a vevő rendelkezésére, úgy célszerű elállni a szerződéstől. A 45/2014. Korm. rendelet 23.§ alapján a vállalkozásnak 14 napon belül vissza kell téríteni az ellenszolgáltatásként megfizetett összeget és a teljesítéssel összefüggésben felmerült egyéb költségeket is (pl. szállítás díját). Kivétel: ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választott, mert akkor a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket. KÉRDÉS: Mikor gyakorolhatom az elállási jogomat?
VÁLASZ: Webáruházban történő rendelés esetén fontos tisztában lennünk azzal, hogy mikor gyakorolhatjuk elállási jogunkat. A 45/2014. Korm. rendelet 20.§ (2) bekezdése értelmében főszabály szerint az áru átvételének napjától, vagy szolgáltatás esetében a szerződés megkötésének napjától számított 14 napja van a fogyasztónak elállási jogának gyakorlására. A fogyasztó az elállási jogát a szerződés megkötésének napja és az áru átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja. KÉRDÉS: Mit tegyek, ha a megrendelt termék hibás?
VÁLASZ: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A kötelezett akkor teljesít hibásan, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben/jogszabályban foglalt minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a termék hibáját a szerződéskötés időpontjában ismerte vagy ismernie kellett. További információk arról, hogy hogyan néz ki ez a gyakorlatban:
Tételezzük fel, hogy a fogyasztó több, mint 3 hónapja rendelt tőlünk ágyneműhuzatot, majd a vásárlástól számított 4 hónap után közli, hogy az ágyneműhuzat szálai a mosást követően ki vannak húzódva. A fogyasztó a kellékszavatossági jogára hivatkozva kéri a termék cseréjét. Elsőként fontos e körben a hibás teljesítési vélelem fogalma, amely szerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 12 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha a vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A fentiek értelmében a jogosult választása szerint kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy az a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne. Ezt követően kérheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy elállhat a szerződéstől, ha a kijavítást vagy a kicserélést a kötelezett nem vállalta/nem tud eleget tenni/a jogosultnak a kijavításhoz vagy a kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. A fenti esetben, mivel a fogyasztó 4 hónapon belül jelezte a termék hibáját, így vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Mivel a kijavítás lehetetlen, így a fogyasztó kérheti a termék cseréjét. KÉRDÉS: Kötelező kiírni a Magyar Postát, mint szállítási lehetőséget?
VÁLASZ: A 335/2012. (XII.4.) Korm. rendelet 3/A.§ kimondja, hogy a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti távollévők között kötött szerződés alapján értékesített áru kézbesítése esetén a vállalkozás köteles biztosítani, hogy a fogyasztó igénybe vehesse az egyetemes postai szolgáltatást. Ennek értelmében az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatás igénybevételének lehetőségét a kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozás a honlapján biztosítja, feltéve, hogy az értékesített áru postai szolgáltatási szerződés keretében történő kézbesítését az egyetemes postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben lehetővé teszi. KÉRDÉS: Olyan termék esetében, amit az állat Wc-ként használ arra érvényes a 14 napos elállás, ha a terméket már használatba vették?
VÁLASZ: Amennyiben zárt csomagolású a termék és az átadást követően felbontásra került a zárt csomagolás, úgy elállási jog már nem illeti meg a fogyasztót egészségvédelmi és higiéniai okok miatt. Ha a termék nem zárt csomagolású a fogyasztó elállhat, de ha a fogyasztó állata vagy más állat használta az állat WC-t, akkor a fogyasztó nem jogosult teljes árvisszatérítésre. Ilyenkor a webáruház fertőtlenítési és egyéb költségeket is felszámolhat. KÉRDÉS: Van olyan törvényi kötelezettség, amely kimondja, hogy a rendelés visszaigazoló e-mailben mellékelni kell az ÁSZF-et?
VÁLASZ: A 45/2014. Korm. rendelet 18. § értelmében a távollévők között kötött szerződés megkötését követően – ésszerű időn belül, de az áru adásvételére irányuló szerződés esetén legkésőbb az átadáskor, a szolgáltatásnyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor – a vállalkozás tartós adathordozón visszaigazolást ad a fogyasztónak a megkötött szerződésről. További kiegészítés:
A tartós adathordozó egy olyan eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze és az elektronikus levél. Fontos, hogy az e-mailben megküldött ÁSZF-re mutató link nem minősül tartós adathordozón történő visszaigazolásnak, így azt célszerű pdf formában csatolni a visszaigazoló e-mailhez. KÉRDÉS: Kereskedőként mit tehetek abban az esetben, ha a fogyasztó elállt a vásárlástól, de a visszaküldött termék hibás?
VÁLASZ: Ha a fogyasztó elállt és visszaküldte a terméket, azonban a terméken olyan sérülés van, ami eredetileg a kiszállításkor nem volt meg, akkor a webáruház nem köteles a teljes vételárat visszatéríteni a fogyasztónak, hanem csökkentett árat téríthet vissza a fogyasztónak. További kiegészítés:
A fogyasztót a 45/2014. Korm. rendelet 20. § szerint 14 napon belüli indoklás nélküli elállási jog illeti meg. Mivel a fenti esetben a fogyasztó 10 nap elteltével gyakorolta elállási jogát, így azt jogszerűen tehette meg. Azonban a fogyasztó csak olyan mértékben használhatja a ruhát, ami a ruha jellegének, tulajdonságainak megállapításához szükséges (azaz felpróbálhatja a ruhát, de nem viselheti azt pl. egy eseményen). Mivel a vállpánt rögzítő szalaggal probléma volt, így ebben az esetben alappal feltételezhető, hogy a ruhát nem csak a kipróbálási mértékig viselték. A vállalkozás ebben az esetben az elállást nem utasíthatja el jogszerűen, azonban értékcsökkenést számolhat fel a terméken. Az értékcsökkenés mértéke függ attól, hogy a ruha a sérülést követően eladható-e vagy sem. Amennyiben nem, úgy az értékcsökkenés mértéke akár 80-%-os is lehet. KÉRDÉS: A fogyasztó rendelt egy terméket (farsangi jelmezt), majd másnap jelezte, hogy visszaküldené azt. Megilleti a fogyasztót az elállás joga?
VÁLASZ: Alapvetően az online vásárlásnál a fogyasztót megilleti a 14 napos indokolás nélküli elállási jog. Azonban a fogyasztó kizárólag olyan mértékben használhatja a terméket, ami a kipróbáláshoz szükséges (hasonlóan egy fizikai boltban). Amennyiben a fogyasztó a kipróbáláshoz szükséges mértékű használatot túllépi, úgy a webáruház értékcsökkenést vonhat le. További kiegészítés:
Fontos, hogy amennyiben olyan jelmezről van szó, amely higiéniai okokból nem értékesíthető újra (pl. fehérnemű jellegű részeknél közvetlenül érintkezik a testtel), úgy a fogyasztó elállási joga ebben az esetben kizárt. Javasoljuk, hogy amennyiben a webáruházadban hasonló jellegű termékeket értékesítesz, úgy az értékcsökkenés kezeléséről az ÁSZF-ben adj megfelelő tájékoztatást a fogyasztónak. |
Konzultációinkról..."Nálunk az ügyfél az első, hiszen az ő üzleti, műszaki és emberi szempontjai mindig fontosabbak mint a jogiak. Egy ügyvéd vagy jogász soha nem lehet kerékkötője egy üzletnek, feladata a kockázatok felmérése és jelzése. Örömmel várom, hogy egy konzultáción olyan értéket adhassak, mely túlmutat a jogi csűrés-csavarásokon..."
dr. Ormós Zoltán, ügyvéd Kérd ajánlatunkat most! |
|
|