Webshopjogi kérdések és válaszokOrmosNet | 2026.07.22.
KÉRDÉS: Egy vásárlónak felajánlotta a webáruház a díjmentes szállítást, - mivel bizonyos értékhatár rendelése felett ingyenes a szállítás költsége - , azonban a vásárló részlegesen (1 db terméknél) élt az elállási jogával és visszaküldte a terméket. Ez esetben a webáruház visszautalta a termék vételárát, azonban a ténylegesen kifizetett összeg a díjmentes postázást jelentő határ alá került. Levonhatja-e a webáruház a korábban díjmentesen adott szállítási díjat a visszautalandó vételár összegéből? VÁLASZ: Főszabály szerint a webáruház elállás esetén köteles visszautalni a termék vételárát és a szállítás költségét is. A visszaküldés költsége azonban a vásárlót terheli. Álláspontunk szerint amennyiben nem volt arra vonatkozó kifejezett rendelkezés az ÁSZF-ben, hogy amennyiben a vásárló részleges elállása esetén a meglévő termékek összértéke nem éri már el az ingyenes szállítás értékhatárát, úgy a webáruház jogosult a megrendeléskor alkalmazott szállítási díjat levonni a visszatérítendő összegből, úgy semmiképp nem vonható le a vételár összegéből a szállítási díj. A Ptk. 6:78. § (2) és (3) bekezdése emellett kimondja, hogy külön tájékoztatni kell a vásárlót arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a vásárlót arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. Az előzőekben leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél, jelen esetben a vásárló, a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta. OrmosNet | 2026.07.09.
KÉRDÉS: Milyen szabályai vannak az elállásnak? Milyen szabályok vonatkoznak a fogyasztóra a termék visszaküldésére és visszafizetésére vonatkozóan különösen a termék fogyasztóhoz történő kiszállításának a költsége kit terhel? VÁLASZ: Levonható az oda-vissza szállítási költség? Nem automatikusan. Ha a fogyasztó szabályosan eláll, akkor a vételárat és az eredeti kiszállítási díjat is vissza kell fizetni. A visszaküldés költsége a fogyasztót terheli, feltéve hogy erről előzetesen megfelelő tájékoztatást kapott. Az át nem vett csomag visszaszállításának költségét viszont nem lehet egyszerűen levonni a visszafizetendő összegből, ehhez külön jogalap szükséges. A leírt esetben azt javasoljuk, hogy vegye fel a webshop a kapcsolatot a vevővel, hogy nyilatkozzon: eláll a vásárlástól, vagy továbbra is kéri a terméket. Ha eláll, akkor az elállás szabályai szerint kell elszámolni. Ha nem válaszol, az már egy összetettebb szerződésjogi helyzet, ezért nem javasolt automatikusan levonni az oda- és visszaszállítás költségét a visszajáró összegből.
OrmosNet | 2026.07.09.
KÉRDÉS: Még karácsony előtt rendelt a vevő előre fizetéssel egy csomagot szilveszterre. Ez oda is ért az átvevőhelyre időben, gondoltam átveszi így azóta nem is néztem a nyomkövetést. Csak most látom, hogy ez a csomag úton van vissza hozzám de a vevő nem írt, hogy elállna a vásárlástól. Ilyenkor honnan számoljuk a 14 napot? Ha nem ír, akkor jogosan levonhatom az oda-vissza szállítási költséget a visszautalandó összegből? (A termék egy hello 2026-os feliratú kézzel készített partykellék, szóval újra postázást biztosan nem fog kérni, és sajnos ezt már én sem fogom tudni eladni) VÁLASZ: Attól a naptól kezdődik az elállási jog 14 napos lejárati határideje, amikor a vevő (vagy az általa kijelölt személy) átveszi a terméket. Ha a csomagot egyáltalán nem vette át, akkor a 14 napos elállási határidő sem kezdődik meg. A szezonális termék (például egy "Hello 2026" partykellék) sajnos ebből a szempontból nem jelent kivételt, még akkor sem, ha újraértékesíteni már gyakorlatilag lehetetlen. OrmosNet | 2026.07.08.
KÉRDÉS: Ha a vásárló átvette a terméket a csomagautomatából, majd jelzi hogy eláll a vásárlástól, akkor neki kell saját költségén visszaküldeni a terméket? A szállítás költségét vissza kell utalnom neki? VÁLASZ: Ha a vásárló jelzi elállási szándékát a vállalkozás felé, akkor a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is, azaz a szállítási díjat is a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon. Azonban, ha a vásárló kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, akkor a vállalkozás nem köteles visszatéríteni a vásárló ebből eredő többletköltségeit. KÉRDÉS: Milyen változást hoz az új "elállási gomb" bevezetésének követelménye? Mit jelent ez a gyakorlatban? VÁLASZ: A jogszabályváltozás szerint a webáruházaknak online elállási funkciót kell kialakítaniuk 2026. június 19-től. Ez azt jelenti, hogy egyértelműen megfogalmazott, a vásárló számára könnyen olvasható formában kell lehetőséget biztosítani az elállásra. A szabályozás célja, hogy amilyen egyszerűen le tudja adni a rendelést a fogyasztó egy webáruházban, ugyanolyan egyszerűen tudja érvényesíteni elállási jogát is. A webáruháznak emellett megerősítő funkciót kell biztosítania, azaz vissza kell igazolnia a vásárló elállásának beérkezését (tartalmát, napját, pontos idejét) tartós adathordozón. Tanácsunk: a rendelés részletei mellett az elállási időszak teljes tartama alatt célszerű szerepeltetni egy "elállás" vagy hasonló elnevezésű gombot (ami fontos, hogy a fogyasztónak ne kelljen keresgélnie, hanem egyértelmű legyen számára). A gombra kattintva egy űrlap jelenjen meg, ahol a fogyasztóra vonatkozó legtöbb adatmező már automatikusan ki van töltve (fontos, hogy a fogyasztónak ne kelljen magát újra azonosítani, ha már a fiókjában van), így a fogyasztónak már csak meg kell erősítenie az elállási szándékát. KÉRDÉS: Egy webáruház is kezdeményezhet Békéltető Testületi eljárást 2026. január 1-jétől?
VÁLASZ: 2026. január 1-jétől fogyasztónak minősülnek a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) is, amennyiben közszolgáltatást vesznek igénybe, vagy a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében terméket vásárolnak. Ez a szabályozás kizárólag arra vonatkozik, hogyha te, mint webáruház vásárolsz pl. az irodába egy új hűtőt, és vita jön létre az eladó és közted, akkor webáruházként fordulhatsz a Békéltető Testülethez és ebben az esetben a fogyasztói jogok téged is megilletnek. De ez csak abban az esetben, ha közszolgáltatást veszel igénybe vagy kiskereskedelmi forgalomban terméket vásárolsz. KÉRDÉS: Jogilag helytálló, hogy a GLS futárszolgálat a kár megtérítését a nettó beszerzési árhoz köti?
VÁLASZ: A GLS az Általános Szerződési Feltételekben kimondja, hogy a kár (és ezáltal a fizetendő kártérítés mértéke) a nettó beszerzési ár, vagy a kártérítési igényt érvényesítő, fogyasztónak minősülő személy esetében a visszaküldött termék számlában szereplő vételára; használt árunál a napi érték, illetve árverés alkalmával eladott árunál az árverésen elért ár mértékéig attól függően, hogy az egyes esetekben melyik ár a legalacsonyabb. Azonban az így meghatározott kártérítés mértéke is legfeljebb 50.000,- Ft lehet. Így amennyiben az ÁSZF elfogadásra került, úgy a fenti feltételek irányadóak a kártérítés mértékére. További kiegészítés: A GLS az Általános Szerződési Feltételében a kártérítés mértékére vonatkozóan kifejti, hogy a kártérítés a sérült/elveszett termék a beszerzési, pótlási, vagy javítási értékének felel meg, amihez adott esetben hozzászámítandó a szolgáltatási díj, azzal, hogy a kártérítés maximális összege legfeljebb az ÁSZF-ben szereplő összegek lehetnek. KÉRDÉS: Ha a vásárló (magánszemély) adószámmal vásárolt, akkor elállhat a vásárlástól vagy sem?
VÁLASZ: A 45/2014. Korm. rendelet a 14 napos elállási jog biztosítását a fogyasztó számára teszi kötelezővé. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Amennyiben a vásárló nem minősül fogyasztónak, úgy nem illeti meg automatikusan a 14 napos elállási jog. Adószámos magánszemély esetén azt kell vizsgálni, hogy a "szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül" jár-e el. Amennyiben igen, úgy fogyasztónak minősül és megilleti az elállás joga. Amennyiben üzleti tevékenysége körében jár el, úgy nem illeti meg az elállás joga. KÉRDÉS: Sért-e jogszabályt a fogyasztó, ha nem veszi át a csomagját és jogilag lehetséges-e kártérítést/kötbért követelni emiatt azoktól a fogyasztóktól, akik nem jelezték azt, hogy nem tudják átvenni az általuk megrendelt terméket?
VÁLASZ: Amennyiben a fogyasztó nem veszi át a csomagot, nem is jelzi az akadályoztatását a webáruház felé és nem működik együtt az ismételt kézbesítésben, akkor megszegi a szerződésből és/vagy a jogszabályból fakadó kötelezettségeit. Fontos, hogy a webáruháznak a fogyasztó felé is teljesítési és együttműködési kötelezettsége áll fenn. Így az átvétel megtagadása esetén mindenképpen meg kell kísérelni felvenni a kapcsolatot a fogyasztóval a teljesítés érdekében. További kiegészítés: A webáruház és a fogyasztó között a megrendelést követően elektronikus úton kötött adásvételi szerződés jön létre. A szerződés alapján a fogyasztó a vételár kifizetésére és a dolog átvételére köteles. Emellett köteles együttműködni a webáruházzal és tájékoztatni őt minden olyan lényeges körülményről, ami a szerződés teljesítésével kapcsolatos. Ebben a körben a vevő köteles tájékoztatni a webáruházat vagy a futárcéget arról, ha valamilyen okból nem tudja átvenni a csomagot vagy azt csak egy későbbi időpontban tudja megtenni. A bírói gyakorlat az ilyen tájékoztatási kötelezettség elmulasztását szerződésszegésnek tekinti, ami kártérítési kötelezettséget keletkeztet. A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el, hiszen a szerződésszerűen felajánlott teljesítést köteles elfogadni. Kivétel: ha a jogosult bizonyítja, hogy a neki küldött értesítésben az átadás idejeként megjelölt időpontban teljesítésre képtelen volt. Ebben az esetben is alkalmazni kell azonban a fogyasztó együttműködési és tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályokat. A késedelem jogkövetkezménye az, hogy a fogyasztó a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint köteles megtéríteni a webáruház számára az átvételi késedelemmel okozott kárt. Javasoljuk, hogy a fogyasztó szerződésszegésének esetére kötbér szankciót is építsünk be a webshop ÁSZF-be. Ezzel kapcsolatban azonban mindenképp javaslunk egy konzultációt. KÉRDÉS: Leértékelt termék vásárlásakor él-e a 14 napos elállás ruha vagy cipő esetén?
VÁLASZ: A fogyasztó elállási joga a 45/2014. Korm. rendelet 20. § értelmében a leértékelt termékekre is kiterjed. A rendelet nem tesz különbséget a teljes árú termék és az akciós termék között. KÉRDÉS: Ha a vásárló vagy fogyasztó nem veszi át a megrendelést vagy átveszi de visszaküldi mert eláll a vásárlástól akkor a szállítási díjat is vissza kell neki fizetnem?
VÁLASZ: A 45/2014. Korm. rendelet 23. § főszabályként kimondja, hogy amennyiben a fogyasztó eláll a szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is, tehát a szállítás díjat is. Kivétel ez alól az az eset, ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, mert abban az esetben a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket. KÉRDÉS: A webáruház nem szállítja ki a megrendelt terméket. Mit tehet a vásárló vagy fogyasztó?
VÁLASZ: A Ptk. 6:220. § kimondja, hogy a vállalkozás a szerződés megkötését követően késedelem nélkül, de legkésőbb 30 napon belül köteles a vevő rendelkezésére bocsátani a dolgot. Amennyiben az adott terméket több, mint 30 nap alatt sem bocsátják a vevő rendelkezésére, úgy célszerű elállni a szerződéstől. A 45/2014. Korm. rendelet 23.§ alapján a vállalkozásnak 14 napon belül vissza kell téríteni az ellenszolgáltatásként megfizetett összeget és a teljesítéssel összefüggésben felmerült egyéb költségeket is (pl. szállítás díját). Kivétel: ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választott, mert akkor a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket. KÉRDÉS: Mikor gyakorolhatom az elállási jogomat?
VÁLASZ: Webáruházban történő rendelés esetén fontos tisztában lennünk azzal, hogy mikor gyakorolhatjuk elállási jogunkat. A 45/2014. Korm. rendelet 20.§ (2) bekezdése értelmében főszabály szerint az áru átvételének napjától, vagy szolgáltatás esetében a szerződés megkötésének napjától számított 14 napja van a fogyasztónak elállási jogának gyakorlására. A fogyasztó az elállási jogát a szerződés megkötésének napja és az áru átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja. KÉRDÉS: Mit tegyek, ha a megrendelt termék hibás?
VÁLASZ: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A kötelezett akkor teljesít hibásan, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben/jogszabályban foglalt minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a termék hibáját a szerződéskötés időpontjában ismerte vagy ismernie kellett. További információk arról, hogy hogyan néz ki ez a gyakorlatban:
Tételezzük fel, hogy a fogyasztó több, mint 3 hónapja rendelt tőlünk ágyneműhuzatot, majd a vásárlástól számított 4 hónap után közli, hogy az ágyneműhuzat szálai a mosást követően ki vannak húzódva. A fogyasztó a kellékszavatossági jogára hivatkozva kéri a termék cseréjét. Elsőként fontos e körben a hibás teljesítési vélelem fogalma, amely szerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 12 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha a vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A fentiek értelmében a jogosult választása szerint kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy az a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne. Ezt követően kérheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy elállhat a szerződéstől, ha a kijavítást vagy a kicserélést a kötelezett nem vállalta/nem tud eleget tenni/a jogosultnak a kijavításhoz vagy a kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. A fenti esetben, mivel a fogyasztó 4 hónapon belül jelezte a termék hibáját, így vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Mivel a kijavítás lehetetlen, így a fogyasztó kérheti a termék cseréjét. KÉRDÉS: Kötelező kiírni a Magyar Postát, mint szállítási lehetőséget?
VÁLASZ: A 335/2012. (XII.4.) Korm. rendelet 3/A.§ kimondja, hogy a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti távollévők között kötött szerződés alapján értékesített áru kézbesítése esetén a vállalkozás köteles biztosítani, hogy a fogyasztó igénybe vehesse az egyetemes postai szolgáltatást. Ennek értelmében az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatás igénybevételének lehetőségét a kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozás a honlapján biztosítja, feltéve, hogy az értékesített áru postai szolgáltatási szerződés keretében történő kézbesítését az egyetemes postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben lehetővé teszi. KÉRDÉS: Olyan termék esetében, amit az állat Wc-ként használ arra érvényes a 14 napos elállás, ha a terméket már használatba vették?
VÁLASZ: Amennyiben zárt csomagolású a termék és az átadást követően felbontásra került a zárt csomagolás, úgy elállási jog már nem illeti meg a fogyasztót egészségvédelmi és higiéniai okok miatt. Ha a termék nem zárt csomagolású a fogyasztó elállhat, de ha a fogyasztó állata vagy más állat használta az állat WC-t, akkor a fogyasztó nem jogosult teljes árvisszatérítésre. Ilyenkor a webáruház fertőtlenítési és egyéb költségeket is felszámolhat. KÉRDÉS: Van olyan törvényi kötelezettség, amely kimondja, hogy a rendelés visszaigazoló e-mailben mellékelni kell az ÁSZF-et?
VÁLASZ: A 45/2014. Korm. rendelet 18. § értelmében a távollévők között kötött szerződés megkötését követően – ésszerű időn belül, de az áru adásvételére irányuló szerződés esetén legkésőbb az átadáskor, a szolgáltatásnyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor – a vállalkozás tartós adathordozón visszaigazolást ad a fogyasztónak a megkötött szerződésről. További kiegészítés:
A tartós adathordozó egy olyan eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze és az elektronikus levél. Fontos, hogy az e-mailben megküldött ÁSZF-re mutató link nem minősül tartós adathordozón történő visszaigazolásnak, így azt célszerű pdf formában csatolni a visszaigazoló e-mailhez. KÉRDÉS: Kereskedőként mit tehetek abban az esetben, ha a fogyasztó elállt a vásárlástól, de a visszaküldött termék hibás?
VÁLASZ: Ha a fogyasztó elállt és visszaküldte a terméket, azonban a terméken olyan sérülés van, ami eredetileg a kiszállításkor nem volt meg, akkor a webáruház nem köteles a teljes vételárat visszatéríteni a fogyasztónak, hanem csökkentett árat téríthet vissza a fogyasztónak. További kiegészítés:
A fogyasztót a 45/2014. Korm. rendelet 20. § szerint 14 napon belüli indoklás nélküli elállási jog illeti meg. Mivel a fenti esetben a fogyasztó 10 nap elteltével gyakorolta elállási jogát, így azt jogszerűen tehette meg. Azonban a fogyasztó csak olyan mértékben használhatja a ruhát, ami a ruha jellegének, tulajdonságainak megállapításához szükséges (azaz felpróbálhatja a ruhát, de nem viselheti azt pl. egy eseményen). Mivel a vállpánt rögzítő szalaggal probléma volt, így ebben az esetben alappal feltételezhető, hogy a ruhát nem csak a kipróbálási mértékig viselték. A vállalkozás ebben az esetben az elállást nem utasíthatja el jogszerűen, azonban értékcsökkenést számolhat fel a terméken. Az értékcsökkenés mértéke függ attól, hogy a ruha a sérülést követően eladható-e vagy sem. Amennyiben nem, úgy az értékcsökkenés mértéke akár 80-%-os is lehet. KÉRDÉS: A fogyasztó rendelt egy terméket (farsangi jelmezt), majd másnap jelezte, hogy visszaküldené azt. Megilleti a fogyasztót az elállás joga?
VÁLASZ: Alapvetően az online vásárlásnál a fogyasztót megilleti a 14 napos indokolás nélküli elállási jog. Azonban a fogyasztó kizárólag olyan mértékben használhatja a terméket, ami a kipróbáláshoz szükséges (hasonlóan egy fizikai boltban). Amennyiben a fogyasztó a kipróbáláshoz szükséges mértékű használatot túllépi, úgy a webáruház értékcsökkenést vonhat le. További kiegészítés:
Fontos, hogy amennyiben olyan jelmezről van szó, amely higiéniai okokból nem értékesíthető újra (pl. fehérnemű jellegű részeknél közvetlenül érintkezik a testtel), úgy a fogyasztó elállási joga ebben az esetben kizárt. Javasoljuk, hogy amennyiben a webáruházadban hasonló jellegű termékeket értékesítesz, úgy az értékcsökkenés kezeléséről az ÁSZF-ben adj megfelelő tájékoztatást a fogyasztónak. KÉRDÉS: Jogilag helytálló, hogy a GLS futárszolgálat a kár megtérítését a nettó beszerzési árhoz köti?VÁLASZ: A GLS ÁSZF-je szerint a kártérítés alapja lehet a nettó beszerzési ár, fogyasztó esetén a számlán szereplő vételár, használt árunál a napi érték, árverés esetén pedig az árverési ár. Az így meghatározott kártérítés összege legfeljebb 50.000 Ft lehet. KÉRDÉS: Ha a vásárló magánszemélyként adószámmal vásárolt, akkor elállhat a vásárlástól?VÁLASZ: Adószámos magánszemély esetén azt kell vizsgálni, hogy a vásárlás üzleti tevékenység körében történt-e. Ha nem, akkor fogyasztónak minősül, és megilleti a 14 napos elállási jog. KÉRDÉS: Sért-e jogszabályt a fogyasztó, ha nem veszi át a csomagját?VÁLASZ: Ha a fogyasztó nem veszi át a csomagot, nem jelzi akadályoztatását, és nem működik együtt az ismételt kézbesítésben, akkor megszegheti a szerződésből fakadó kötelezettségeit. Ez kártérítési felelősséget is megalapozhat. KÉRDÉS: Leértékelt termék vásárlásakor él-e a 14 napos elállás ruha vagy cipő esetén?VÁLASZ: Igen. A fogyasztó elállási joga a leértékelt termékekre is kiterjed, a jogszabály nem tesz különbséget teljes árú és akciós termék között. KÉRDÉS: Ha a vásárló eláll a vásárlástól, a szállítási díjat is vissza kell fizetni?VÁLASZ: Főszabály szerint igen, a teljes megfizetett összeget, beleértve a szállítási díjat is, vissza kell téríteni. Kivétel, ha a fogyasztó a legolcsóbb szokásos szállítási módtól eltérő, drágább szállítást választott. KÉRDÉS: A webáruház nem szállítja ki a megrendelt terméket. Mit tehet a vásárló?VÁLASZ: Ha a vállalkozás 30 napon belül nem bocsátja a vevő rendelkezésére a terméket, a vásárló elállhat a szerződéstől, és kérheti a megfizetett összeg visszatérítését. KÉRDÉS: Mikor gyakorolhatom az elállási jogomat?VÁLASZ: A fogyasztó főszabály szerint az áru átvételétől számított 14 napon belül gyakorolhatja elállási jogát. Az elállás a szerződés megkötése és az áru átvétele közötti időszakban is közölhető. KÉRDÉS: Mit tegyek, ha a megrendelt termék hibás?VÁLASZ: Hibás termék esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogokat érvényesíthet, például kijavítást vagy kicserélést kérhet. Fogyasztói szerződésnél 12 hónapon belül vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítéskor fennállt. KÉRDÉS: Kötelező kiírni a Magyar Postát mint szállítási lehetőséget?VÁLASZ: A vállalkozás köteles biztosítani, hogy a fogyasztó igénybe vehesse az egyetemes postai szolgáltatást, ha az adott áru postai szolgáltatási szerződés keretében kézbesíthető. KÉRDÉS: Állat WC-ként használt termékre érvényes a 14 napos elállás?VÁLASZ: Zárt csomagolású termék felbontása után higiéniai okokból az elállási jog kizárt lehet. Ha az állat WC-t már használták, a fogyasztó nem feltétlenül jogosult teljes árvisszatérítésre. KÉRDÉS: Kötelező mellékelni az ÁSZF-et a rendelés-visszaigazoló e-mailben?VÁLASZ: A szerződésről tartós adathordozón kell visszaigazolást adni. Az ÁSZF-re mutató link önmagában nem elegendő, ezért célszerű az ÁSZF-et PDF formában csatolni. KÉRDÉS: Mit tehetek kereskedőként, ha a fogyasztó elállt, de a visszaküldött termék hibás?VÁLASZ: Ha a visszaküldött terméken olyan sérülés van, amely eredetileg nem volt rajta, a webáruház értékcsökkenést számolhat fel, és nem köteles a teljes vételárat visszatéríteni. KÉRDÉS: Farsangi jelmez visszaküldése esetén megilleti a fogyasztót az elállás joga?VÁLASZ: Főszabály szerint igen, de csak akkor, ha a terméket kizárólag a kipróbáláshoz szükséges mértékben használták. Higiéniai okból újra nem értékesíthető jelmez esetén az elállási jog kizárt lehet. További kiegészítés: fontos, hogy amennyiben olyan jelmezről van szó, amely higiéniai okokból nem értékesíthető újra (pl. fehérnemű jellegű részeknél közvetlenül érintkezik a testtel), úgy a fogyasztó elállási joga ebben az esetben kizárt. Javasoljuk, hogy amennyiben a webáruházadban hasonló jellegű termékeket értékesítesz, úgy az értékcsökkenés kezeléséről az ÁSZF-ben adj megfelelő tájékoztatást a fogyasztónak. |
Konzultációinkról..."Nálunk az ügyfél az első, hiszen az ő üzleti, műszaki és emberi szempontjai mindig fontosabbak mint a jogiak. Egy ügyvéd vagy jogász soha nem lehet kerékkötője egy üzletnek, feladata a kockázatok felmérése és jelzése. Örömmel várom, hogy egy konzultáción olyan értéket adhassak, mely túlmutat a jogi csűrés-csavarásokon..."
dr. Ormós Zoltán, ügyvéd Kérd ajánlatunkat most! |
|
|