Felejtsük el a mintát!OrmosNet, 2015. február 21.
Egy jólmenő kft. egyik tulajdonosa meghalt és a társasági szerződés rendelkezése alapján az örökös nem örökölte meg az üzletrészt, hanem csak egy megváltási összegre volt jogosult a kft. másik tulajdonosától. A megváltási összegen jelentős vita volt az örökös és a túlélő tulajdonos között, a kft. könyvvizsgálója által megállapított értéket a perbeli szakértő is alacsonynak találta. A bíróság jogerős döntése alapján azonban az eltérés nem volt jelentős, így a társasági szerződés rendelkezése alapján a könyvvizsgáló értékelését kellett figyelembe venni a megváltási összeg megállapításánal. A cikkben ezt a területet járjuk körbe és e körben tanácsokat is adunk... 1. Az élet közbeszól
Szerintem mindenkinek ismerősen hangzik az a mondat, ami cégalapításkor szokott elhangzani: "dobjunk gyorsan össze egy kft.-t vagy bt.-t mintából, aztán hadd szóljon a biznisz." Aztán telik-múlik az idő és nem nyúlnak hozzá a cégtulajdonosok a cég alapokiratához, a társasági szerződéshez. Ennek pedig számos negatív következménye lehet, mert az élet a cégek működésébe is közbeszól... Cégtársak összeveszése is gyakran előfordul, ügyvezetők között is megromolhat a viszony. Sajnos a válások is gyakoriak, melyekről nem mindenki tudja, hogy a válófélben levő tag házastársának kérelmére a bíróság a volt házastársnak juttattja az üzletrész vagy az üzletrész-hányad felét, ha a tag az üzletrészét a házastársi közös vagyonból szerezte. Ezért azt javasoljuk, hogy egy kft. alapításakor vagy egy társasági szerződés módosításkor a kft. tulajdonosai kérjenek be egy nyilatkozatot a házastársuktól, amelyben a házastárs lemond az üzletrészre fennálló jogáról. A minap lezárult nagy jogeset pedig az üzletrész öröklésével és annak társasági szerződés szerinti megváltásával kapcsolatos. 2. Jogeset: jöhetne már a megváltás... Egy kft.-nek két tulajdonosa (tagja) volt, fele-fele arányban osztoztak a cégen. A cégben jelentős vagyon képződött, fel is lett tőkésítve a cég. A társasági szerződésben volt rendelkezés arra, hogy az elhunyt halalának esetén a másik tag megválthatja az üzletrészét, azaz a társasági szerződés kizárta az üzletrész átszállását az örökösre. Sőt, arról is rendelkezett a társasági szerződés, hogy a megváltás alapjául szolgáló cégértéket (a forgalmi értéket) a cég mindenkori könyvvizsgálója fogja meghatározni. Viszont nem volt semmilyen szabály az értékelés módszerére és a megváltási összeg megfizetésének határidejére. A könyvvizsgáló nem sokkal az örökhagyó tag halála után már megállapította a cégértéket. A megváltásra kötelezett (és jogosult tag) azonban ilyen-olyan okokra hivatkozva nem volt hajlandó sem szerződést kötni a megváltásról, sem egyszerűen csak megfizetni a könyvvizsgáló által meghatározott összeget. Az örökösök pert indítottak és az üzletrész megváltás jogcímén nekik járó összeg megítélését kérték a bíróságtól. A bíróság a jogalap vitatásának hiányában a megváltási összegre koncentrált. Azonban figyelmen kívül hagyva a könyvvizsgáló által meghatározott értéket, kirendelt egy igazságügyi szakértőt a cég forgalmi értékének (a megváltás összegének) megállapítását kérve a kirendelő végzésben. Az igazságügyi szakértő magasabb összeget állapított meg, mint a cég könyvvizsgálója. Az elsőfokú bíróság az igazságügyi szakértő által megállapított összeget végül némileg módosította és azt ítélte meg megváltás jogcímen. A másodfok azonban kidobta az elsőfok érvelését és azt mondta, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit kell alapul venni. Az ott leírtak szerint pedig a cég könyvvizsgálója által megadott forgalmi értéket kell figyelembe venni. Ha ettől nem tér el lényegesen az igazságügyi szakértő által megállapított összeg, akkor ettől az alapértéktől nem szabad eltérni. És most akkor jöjjenek a tanulságok... 3. Tanulságok
A fenti jogesetből és a praxisunkból az alábbi tanulságokat vonhatjuk le a kft. társasági szerződésekkel kapcsolatban:
|
Az új Ptk. szabályaiA tag halála esetén örököse vagy jogutódlás esetén jogutódja az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését.
Kivétel: az ügyvezető megtagadhatja az örökös vagy a jogutód bejegyzését, ha a társasági szerződés által erre feljogosított személyek a társasági szerződésben meghatározott feltételek szerint az üzletrész magukhoz váltásáról az örökös vagy a jogutód bejegyzési kérelmének hatályossá válásától számított harminc napos, jogvesztő határidőn belül nyilatkoznak, és az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek vagy a jogutódnak kifizetik. Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely harminc napnál hosszabb határidőt állapít meg. Konzultáció"Nálunk az ügyfél az első, hiszen az ő üzleti, műszaki és emberi szempontjai mindig fontosabbak mint a jogiak. Egy ügyvéd vagy jogász soha nem lehet kerékkötője egy üzletnek, feladata a kockázatok felmérése és jelzése. Örömmel várom, hogy egy konzultáción olyan értéket adhassak, mely túlmutat a jogi csűrés-csavarásokon..."
dr. Ormós Zoltán, ügyvéd Kérd ajánlatunkat most! |