Evolúció helyett Uber forradalom?

A 2015-ös internetjogi jóslatokat egy kis retroval kezdjük: a 2013-as Internetjogi Évértékelőben írtunk pár elemző mondatot a Google/Facebook jelenségről. Azaz arról, hogy mit okoz a Google Adwords és a FB az online hirdetések területén (a világon egy-két kézbe koncentrálódik a piac, új hirdetési felületek dominálnak emiatt és ennek következtében 2013 már a vég kezdetét jelentette a nagy, lineáris tartalomszolgáltatók számára). Azonban most már úgy tűnik, hogy nemcsak az online marketing részpiacot érinti a globális koncentráció, hanem olyan piacokat is, mint a budapesti taxipiac vagy a külföldről Pesten szállást foglalók piaca. Sőt, nemsokára az orvosi/adótanácsadói konzultációkat is egy mobil app segítségével fogjuk "megvenni" és akár le is tudjuk bonyolítani azokat az interneten keresztül.

Mind ez pedig azt jelenti majd, hogy az internet segítségével nyújtott vagy közvetített szolgáltatások egészpályás letámadásban lesznek idén. Olyan szakmák hagyományos működési modelljeit is veszélyeztetni fogják, melyek ilyen veszélyre rémálmaikban sem gondoltak. A jogi szabályozás számára pedig minden eddiginél nagyobb feladatot jelent majd ez a jelenség az adózás és nemzeti/EU-s joghatóság biztosítása területén.

A második jóslat az adatvédelmi szabályozást érinti, bár itt nehéz helyzetben volt a zsüri.

A harmadik jóslatnál pedig biztosra mentünk: a Google Shopping tényleg átrajzolja majd az elektronikus kereskedelem térképét.

1. jóslat: Uber-forradalom

1. Az Uber jelenség

Ma Budapesten reális alternatíva, hogy amikor haza akarunk menni egy buliból, akkor valamelyik mobil appos "taxiszolgáltatást" választjuk, pl. Uber, Wundercar (ingyenes utazást érő Uber promókódért klikk IDE). Nagyon sok külföldi pedig az airbnb.com-on keres magának szállást, ha Budapestre tervez egy hosszú hétvégét. A Google Helpouts pedig egyelőre még csak magánszemélyek közötti ingyenes tanácsadásokat közvetít, de innen egy lépés csak a fizetős konzultációra lépés.

Mivel az Uber egyik tulajdonosa a Google Venture, így az Uber üzleti stratégiája pont arra alapul, mint a Google-é az online reklámozásban:

agresszív marketing,
a helyi szabályozás figyelmen kívül hagyása az első, növekedési fázisban,
a bevételek nem a helyi leányvállalatokba (pl. Google Magyarország) folynak be, hanem kontinensenként/régiónként egy "adóparadicsomba" (pl. Írország),
a felhasználóbázis felduzzadása után után megkerülhetetlenné válik,
a végén maguk a felhasználók követelik a jogszabályoknak a Google működéséhez történő igazítását.

2. Mi kell az igazi Uber forradalomhoz?

2015-re összeállt a színpad egy ütős darabhoz, Budapesten is jöhet az Uber forradalom:

az okostelefonok száma elérte a kritikus tömeget,
a 35 év alattiaknak jobban benne van a komfortzónájában a teló nyomkodása, mint az, hogy felhívjon egy taxis céget,
sikerült a "közösségi autózás" címkét elsütni a sima magántaxizásra is,
a nagy vesztesek nem az utasok és talán nem is a taxisok lesznek, hanem a taxistársaságok és az államkincstár.

3. Jóslat 2015-re

Nem kell ahhoz különösebb jóstehetség, hogy kijelenthessük: az Uber sikerre van ítélve Budapesten. A jogalkalmazás bénázása mellett a közönség vevőkészsége is adott. Sőt, az is elképzelhető, hogy lesz olyan politikai erő, mely ezt a gyakorlatilag kockázatmentes témát felvállalja és támogatja az Uber-barát szabályozás megteremtését.

2. jóslat: "kici" adatvédelem

1. Adatvédelem: áldás vagy átok?

A diktatúrákat túlélt német nemzet nem ok nélkül volt "vevő" a szigorú adatvédelmi szabályokra. A személyes adatok (olyan adatok, melyek egy természetes személyhez kapcsolódnak) kezelésére vonatkozó, sokszor drákói szigorral megírt német jogszabályok az EU közvetítésével kis hazánkban is érvényesek lettek. Az már más kérdés, hogy a gyakorlatban betartják-e a magyar adatkezelők az adatvédelmi szabályokat, elég csak itt a spam adatbázisokra gondolni.

Az egyre szigorodó uniós adatvédelmi szabályokat a legújabb kritikák nem amiatt érték, mert azok jórészt betarthatatlanok, hanem amiatt, hogy visszafogják az EU gazdaságának növekedését.

Günther Oettinger az EU digitális területért és társadalomért felelős biztosa szerint a gadzasági szereplők számára az egyik legfontosabb "erőforrás" a személyes adatok. Szerinte az európai cégek óriási lépéshátrányba kerültek az amerikai és kínai versenytársaikkal szemben, mivel "nálunk minden olyan művelet, amelyet nem engedélyeznek az érintettek, az tiltva van, míg az USA-ban pont fordított a helyzet: ott minden olyan adatművelet engedélyezve van, amit nem tiltanak".

Oettinger úr fenti álláspontja jelentős fordulatot mutat az EU adatvédelmi politikájában. A korábbi adatvédelmi reformtervekről írt cikkünket itt tudod elolvasni.

2. Adatvédelem, mint kutatási korlát

Hálózatkutatással foglalkozó szakemberek többször panaszkodtak arról, hogy micsoda lehetőségek adódnának Európában is a kutatásaik során, ha ugyanolyan szabad kezet kapnának, mint például Dél-Koreában. A jelenlegi helyzetben azonban csak két dolgot tehetnek: vagy betartják a szabályokat és jelentős mértékben lekorlátozzák a mozgásterüket, vagy jogszabálysértés révén tudnak csak igazán hatékonyan működni.

3. Jóslat 2015-re

Hát, itt nehéz helyzetben van a zsüri. Leginkább úgy válaszolnék, ahogy Püthia jósnő válaszolt Krőzusnak, azaz hogy valami nagy elképzelés/terv fog itt megbukni. Hogy melyik, azt talán csak azok a lobbicégek tudják, akiket a Google-Facebook-Apple szentháromság bízott meg az adatvédelmi reform megbuktatásával.

3. jóslat: Google Shopping

1. Mi is az a Google Shopping?

A Google Shopping a Google-nek az az új szolgáltatása, amely a termékekre rákereső felhasználók számára megmutatja az egyes webshopok kínálatát és az árak összehasonlítását is lehetővé teszi.

A Google Shopping-ban a korábban kizárólag Adwords alapú Google Products megjelenítések helyett valami ilyesmi képernyő képet jelenít meg a Google, ha beütjük egy termék nevét.

Klikkelj a képre, hogy nagyobb méretben láthasd!

Fontos változás, hogy a jobboldali oszlopban megjelenő Adwords hirdetések mellett a fő helyen, bal középen szintén fizetett hirdetések jelennek meg azoktól a Google partnerektől, akik részt vehetnek a programban. Az organikus találatok megjelenített mennyisége nagyon lecsökkent és azok a legértéktelenebb képernyőrészre szorultak vissza.

2. Jóslat 2015-re

Amennyiben a magyar keresési piacra is bevezetik a Google Shopping szolgáltatást, az teljes mértékben át fogja rajzolni az elektronikus termékkereskedelem piacát. A legnagyobb vesztesek az organikus találatokat eddig uraló árukereső szolgáltatók lehetnek, akik gyakorlatilag a kezdőképernyő kevesebb, mint egynegyedére szorultak vissza.

Természetesen, sokaknak nem tetszik az, hogy a Google újabb területekre teszi be a lábát. Az Axel Springer vezérigazgatója például szívhez/észhez szóló levélben próbálja jobb belátásra bírni Eric Schmidtet, a Google vezérét: ne folytassa ezeket a gyakorlatokat a Google, mert az IBM és a Microsoft sorsára jut. Több versenyjogi eljárás is folyamatban van a keresőóriással szemben.

Jóslatunk: a fák nem nőnek az égig (kivéve a Skynetet)...

Ha informatívnak és/vagy hasznosnak találtad bejegyzésünket, nyomj bátran egy like-ot vagy pluszt itt!

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Ennek a cikknek az első része:
Internetjogi Évértékelő 2014

Retro: Internetjogi évértékelő 2013
Retro: Internetjogi évértékelő 2012

UGRÁS A CIKK ELSŐ RÉSZÉRE